+36 70 371 6907 | +36 30 635 5022 info@tilea.hu
English language
Nemzetközi adótanácsadás - Nemzetközi könyvelés - Nemzetközi bérszámfejtés - Transzferár dokumentáció

Adózás témájú bejegyzések

Kategória: Adózás

AdózásAz adózás kihívásai

A nemzetközi gazdasági tevékenységet végző vállalatok számára állandó kihívást jelent a legoptimálisabb adózás, illetve adózási koncepció kidolgozása. A telephelyek, fióktelepek, kereskedelmi képviseletek, háromszög- és láncügyletek, vevői készletek kezelése, áfa regisztrációk, külföldi áfa visszatérítések, osztalékadó visszatérítések, kiküldöttek és önfoglalkoztatók adózása, nemzetközi adóhatósági képviseletek ellátása az adózás olyan területeinek számítanak, amelyek legtöbbször egy nemzetközi területen gyakorlott szakembert igényelnek.

Az adózásról általában

Az adó magán- vagy jogi személyek által felettes hatalomnak kötelezően fizetett rendszeres (esetenként rendkívüli) anyagi – leginkább pénzbeli – juttatás.

Korunkban a „felettes hatalom” szerepét az állam vagy az önkormányzatok, illetve ezek szervei töltik be. Ezen szervek az adókon kívül más kötelező juttatásokban is részesülnek; az adókat ezektől (például a járulékoktól és az illetékektől) az különbözteti meg, hogy az adófizetőknek befizetésükért cserébe nincs joguk ellenszolgáltatást kérni. Az adózás kötelező jellegét napjainkban törvények biztosítják.

Közgazdasági szempontból az adók a háztartási és vállalati szektor, valamint a külföld által az államnak folyósított transzferek. A mikroökonómia az adóknak az egyes piacok működésére, a makroökonómia pedig különféle összgazdasági változókra, például a GDP-re, a fogyasztásra vagy a munkanélküliségre gyakorolt hatását vizsgálja.

Az adózás funkciói

Az adóknak három gazdasági funkcióját szokás elkülöníteni. Ezek a funkciók az adókat kivető hatalom céljaiként is értelmezhetők.

Fedezeti funkció
Az adók talán legfontosabb funkciója az állami (önkormányzati) kiadások fedezetének biztosítása, ezáltal az államháztartás egyensúlyának és az állami rendszerek működésének fenntartása.

Befolyásolási funkció
Az adókat és adókedvezményeket az állam (önkormányzat) a piaci szereplők magatartásának befolyásolására is használhatja. Ha társadalmi vagy állami igény mutatkozik egyes viselkedésformák szankcionálására, akkor megoldás lehet az ehhez kapcsolódó adók mértékének jelentős megemelése. Az adókedvezmény ezzel ellentétes, ösztönző hatás kifejtésére „használható”.

Elosztási vagy arányosítási funkció
Az állam egyik legfontosabb feladata a jövedelmek újraelosztása (redisztribúció). Az adók ebben éppen olyan fontos szerepet játszanak, mint a rendszer másik oldalán a szociális juttatások. Az arányosítás fogalma kissé eltér ettől: ebben az esetben az állam az „igazságtalanul” szerzett jövedelmek elvételére törekszik. Ezek beazonosítása persze korántsem egyszerű és egyértelmű.

A befolyásolási és az elosztási funkció állami és önkormányzati gyakorlása számos vita forrása. Közgazdászok egy része úgy véli, hogy ezen két funkció mértékét az államnak a lehető legkisebbre kellene korlátoznia.

Adózási alapfogalmak

Az adóalany az a magánszemély, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akit az adó befizetésének kötelezettsége terhel. Önadózásnál mindez kiegészül az adó megállapításának és a fizetendő összeg kiszámításának kötelezettségével.

Önadózás az a tevékenység, amelynek során az adóalany maga határozza meg az általa fizetendő adó mértékét. Ellentéte a kivetéses adózás, amikor az adózási kötelezettséget és az adó összegét az adóhatóság állapítja meg. Önadózás esetén az adóhatóságnak csupán az ellenőrzés és – a valóságtól való eltérés felfedezése esetén – a szankcionálás a feladata.

Az adó tárgya valamilyen jogviszony vagy gazdasági esemény, amiből az adófizetési kötelezettség származik. Az adóalap az adó tárgyának valamilyen mennyiségben (többnyire pénzben) történő megfogalmazása.

Az adó mértéke az a pénzösszeg, amit ilyen címen az adóalanynak be kell fizetni. Az adó mértéke és az adóalap közti összefüggést az adókulcs mutatja. Az adóalap függvényében valójában kétféle adókulcs is definiálható: az egyik az átlagadókulcs, ami az adó mértékének és az adóalapnak a hányadosa; a másik pedig a határadókulcs, ami az adóalap utolsó pénzegységére jutó terhet mutatja meg. Mindkét adókulcsot százalékos formában szokás meghatározni.

Az adómentesség azt jelenti, hogy az adóalanynak az adót nem kell megfizetnie, mert az egyébként fennálló adókötelezettség alól mentesül.

Az adókedvezmény az adó összegének mérséklését vagy fizetési halasztás engedélyezését jelenti.

Közvetlen és közvetett adó

Közvetlen (egyenes) adó esetén az adóalany megegyezik azzal a személlyel, akit gazdasági értelemben az adó terhel. Ilyen adófajta például a vagyonadó.

Közvetett adóról beszélünk, ha az adóalany különbözik az adóteher viselőjétől; például az általános forgalmi adó esetében az adót az érintett termék vagy szolgáltatás eladóinak kell megállapítani és megfizetni (tehát ők az adóalanyok), viszont az adó összegét áthárítják, így az végső soron a fogyasztót terheli.

Progresszív, proporcionális és degresszív adó

Az átlagadókulcs mértékének az adóalap függvényében történő változása határozza meg, hogy egy konkrét adófajtát a fenti három közül melyik csoportba sorolunk.

Progresszív adóról beszélünk, ha az átlagadókulcs nő az adóalap emelkedésével. Ez akkor valósulhat meg, ha a határadókulcs is növekszik, legalább egy alkalommal. A progresszív adó lehet lineáris (amikor az átlagadókulcs növekedése egyenletes) vagy sávos (amikor a határ-, és ezáltal az átlagadókulcs emelkedésében „ugrások” tapasztalhatók). Utóbbira jó példa a magyarországi személyi jövedelemadó 2010-ig működő rendszere .

Proporcionális adó (flat tax) esetén az átlagadókulcs konstans. Ez természetesen azt jelenti, hogy a határadókulcs is azonos minden adóalap mellett. Proporcionális adó például az általános forgalmi adó, de 2011-től kezdve Magyarországon is ilyen szisztéma alapján működik a személyi jövedelemadózás.

A degresszív adók az előző két csoporthoz képest ritkának mondhatók; ezeknél az átlagadókulcs az adóalap növekedésével csökkenő tendenciát mutat. Megvalósulhat ez például úgy, hogy adóalaptól függetlenül minden adóalanynak ugyanazt az összeget kell befizetnie.

Fordított adózás

A fordított adózás és a fordított áfa – habár sokan azt gondolják, hogy a kettő ugyanaz -, két különböző adózási fogalmat takar, így közöttük jelentős különbség van. A fordított adózás külföldi cégek esetén valósulhat meg, míg fordított áfa csak belföldön...

Fordított áfa

A fordított áfa egy bevett adózási technika, amelyet olyan termékek értékesítése vagy szolgáltatások nyújtása esetén alkalmaznak, ahol félő, hogy az ügyletből eltűnik az áfát fizető fél, azaz a költségvetésben komoly áfa hiány keletkezhet. A fordított áfa csupán egy...

Árbevétel

Az árbevétel vagy más néven értékesítés nettó árbevétele a következő tartalmi elemeket kell, hogy tartalmazza a számviteli törvény szerint: Árbevétel Az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben...

Társadalombiztosítás (TB)

A társadalombiztosítás az állam által működtetett szociális ellátó rendszer része. Az állam az állampolgárokat arra kötelezi, hogy mindaddig, amíg a munkájukkal önmagukról képesek gondoskodni, képezzenek tartalékot úgy, hogy a jövedelmük meghatározott hányadát...

Könyvvizsgáló

A könyvvizsgáló alapvetően a beszámoló speciális szempontú ellenőrzését végzi a törvény által meghatározott keretek között. A beszámoló ellenőrzésével, elemzésével kapcsolatban egy független szakértői jelentést ad ki a cég számviteli szempontú állapotáról, azaz a...

Könyvelési tételek

A könyvelési tételek a vállalat eszköz- és forrásállományát, a vállalat bevételeit és kiadásait, valamint az azokban bekövetkező változásokat írják le a számviteli és adózási szabályok figyelembe vételével. Ezek a változások lehetnek csökkenések illetve növekedések....

Szerzői jogdíj adózása

A szerzői jogdíj jellemzően előadók, művészek, írók, könyvírók esetén bír kiemelt jelentőséggel, egyfajta passzív jövedelemformának is tekintik sokan, hiszen például egy könyv kiadásáért is jár jogdíj a könyvírónak, valamint a könyv értékesítési számai alapján is. De...

Járulékok

A társadalombiztosítás, illetve a tőkefedezeti elven működő magánnyugdíj rendszerében a részvétel kötelező. A kötelező részvétel alapján a biztosítottnak minősülő jogosultak valamennyi társadalombiztosítási ellátásra jogosultak. Az egészségbiztosítási, a...

Jogdíj

A társasági adótörvény a következőképpen határozza meg a jogdíj fogalmát: a) a szabadalom, a használatiminta-oltalom, a növényfajta-oltalom, a kiegészítő oltalmi tanúsítvány, a mikroelektronikai félvezető termékek topográfiájának oltalma és a szerzői jogi védelemben...

Ingatlan

Az ingatlanok között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Az ingatlanok közé sorolandó: a földterület, a telek, a telkesítés, az épület, az épületrész, az...