A telefonhasználat egy, szinte minden vállalkozás életében felmerülő gazdasági esemény. Azonban a telefonszámla könyvelése, illetve adózási szempontból történő helyes kezelése messze nem olyan egyszerű feladat, mint amilyennek elsőre látszik, így ebben a cikkben igyekeztünk összefoglalni minden tudnivalót ezzel kapcsolatban.
Telefonszámla könyvelése – Adózás
Mielőtt megnéznénk, hogy hogyan történik a telefonszámla könyvelése, egy sokkal fontosabb kérdést kell tisztáznunk, az adózást.
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 70. §-ában felsorolt, nevesített juttatások egyes meghatározott juttatásnak minősülnek (mint például: a cégtelefon magáncélú használata (törvényi szöveggel: a kifizető tevékenységének ellátása érdekében biztosított helyi és távolsági távbeszélő-szolgáltatás, mobiltelefon-szolgáltatás, továbbá az Internet-protokollt alkalmazó beszédcélú adatátvitel-szolgáltatás magáncélú használata címén meghatározott adóköteles jövedelem).
Az egyes meghatározott juttatás után fizetendő közteher alapja továbbra is a juttatás értékének 1,18 szorosa [Szja tv. 69. § (2) bekezdés b) pont]. 2019. január 1-jétől a juttatást 15 százalék személyi jövedelemadó, valamint 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó terheli [201-as 8. évi LII. törvény]. Az összes közteher 40,71 százalék, melyet a munkáltató/kifizetőnek kell havonta a 08-as bevallásában megfizetnie.
Magáncélú használat esetén
Telefonszolgáltatás magáncélú használata címén adóköteles jövedelem: a kifizetőt a juttatás, szolgáltatás miatt terhelő kiadásokból
- a forgalomarányos kiadások tételes elkülönítésével és a nem forgalomarányos kiadásoknak a forgalomarányos kiadások magáncélú hányada értékével meghatározott magáncélú használat értékének, vagy a kifizető választása szerint a kiadások 20 százalékának, illetve – ha magáncélú telefonhasználat elkülönítése nem lehetséges – a kiadások 20 százalékának,
- ha a kifizető a szolgáltatás nyújtója, a magáncélú használat szokásos piaci értékének vagy az összes használat szokásos piaci értéke 20 százalékának a magánszemély által meg nem térített része.
Azaz három lehetőség van:
- a magáncélú használat tételes elkülönítése és ez alapján történő adófizetés
- magáncélú használat vélelmezett 20%-os aránya alapján történő adófizetés
- a tételesen elkülönített magánhasználat kiszámlázása a magánszemélynek, vagy a vélelmezett 20%-os magánhasználat kiszámlázása a magánszemélynek, melyet mindkét esetben a magánszemély megtérít
Magáncélú használat esetén az általános forgalmi adóról szóló törvény 30%-os levonási tilalmat alkalmaz:
- távbeszélő-szolgáltatást (SZJ 64.20.11 és 64.20.12),
- a mobiltelefon-szolgáltatást (SZJ 64.20.13),
- az internetprotokollt alkalmazó, beszédcélú adatátviteli szolgáltatást (SZJ 64.20.16-ból)
terhelő előzetesen felszámított adó összegének 30 százaléka.
Vitatott kérdés, hogy a teljes telefonszámla előzetes áfa tartalmának 30%-a nem vonható le vagy a magánhasználattal csökkentett telefonszámla összegének előzetesen felszámított áfa tartalma nem vonható le.
Telefon magáncélú használatának esetei
- Nincs magánhasználat tételes elszámolás alapján – 30%-a az előzetesen felszámított áfának nem vonható le
- Magánhasználat van, kiszámlázás nincs, tételes kigyűjtés – tételes kigyűjtéssel állapítjuk meg a magáncélú használatot, és a magáncélú használatra jutó áfát. A telefonszámla összes áfájából levonjuk a magáncélú használatra jutó előzetes áfát, amit nem lehet levonni, különbözet (céges használat) 30%-a le nem vonható áfa. Ebben az esetben az összes le nem vonható áfa a magáncélú használat teljes áfája és a különbözet 30%-a együtt, illetve a magánhasználatra vonatkozóan a kifizetői terheket meg kell fizetni.
- Magánhasználat van, kiszámlázás nincs, vélelmezett 20%-os hányad – a vélelmezett 20%-os magáncélú használatra megfizeti a cég a közterheket. Azonban ez az áfa szempontjából a magánhasználatra vonatkozóan semmilyen információval nem szolgál, így az egész telefonszámlában lévő előzetes áfára a főszabály érvényesül: 30%-ot nem lehet levonni.
- Magáncélú használat van: tételes kigyűjtés alapján a teljes összeget áthárítják – kiszámlázás nem éri el a telefonszámla teljes összegének 30%-át, akkor a számla előzetes áfa tartalmának 30%-a nem vonható le. A kiszámlázás eléri, vagy meghaladja a telefonszámla teljes összegének 30%-át, akkor az előzetes áfa teljes egészében levonható.
- Magáncélú használat van: tételes kigyűjtés alapján az összeget csak részben hárítják át – Először a számla teljes áfa tartalmát csökkenteni kell a meg nem térített magánhasználatra jutó áfával. A kiszámlázás nem éri el a telefonszámla teljes összegének 30%-át, akkor a számla előzetes áfa tartalmának 30%-a nem vonható le. A kiszámlázás eléri, vagy meghaladja a telefonszámla teljes összegének 30%-át, akkor az előzetes áfa teljes egészében levonható.
A magánhasználatra jutóan a kifizető az adókat megfizeti. A magánszemély felé történő kiszámlázáshoz mindig kell részletes, tételes kigyűjtés.
Telefonszámla könyvelése – Könyvelési lépések
Személyi jellegű egyéb kifizetés:
- magáncélú használat meg nem térített része
- magáncélú használat le nem vonható áfájával együtt
T 55 – K 454
Igénybe vett szolgáltatás:
- üzleti célú használat le nem vonható áfájával együtt
T 52 – K 454
Telefonszámla könyvelése – Bérjárulék
Magánhasználat esetén:
- 15 százalék személyi jövedelemadó, valamint
- 19,5 százalék szociális hozzájárulási adó
T 56 – K 46
Tovább számlázás esetén:
- Bejövő számlánál: magánszemélynek továbbszámlázandó összeget, le nem vonható áfával együtt.
- Áruk között közvetített szolgáltatásként kell kimutatni: 2 számla osztályban.
- Kiszámlázáskor ki kell vezetni az anyagi jellegű ráfordítások: eladott, közvetített szolgáltatások közé
- Kimenő számlánál: követelés/érték nettó árbevétel és fizetendő áfa.
Ha a közvetített szolgáltatásra vonatkozó feltételek nem állnak fenn, akkor a telefonszámla könyvelése úgy történik, hogy a teljes számla értékét le nem vonható áfával együtt igénybe vett szolgáltatásként kell elszámolni.