Jogdíj adózása kapcsán gyakran felmerül a kérdés, hogy hogyan érdemes a jogdíjjal is rendelkező társaságok adózási struktúráját kialakítani, illetve magánszemély hogyan adózik a jogdíjak után. Ebben a cikkünkben igyekszünk összefoglalni a jogdíjak adózásának nemzetközi adózási kérdéseit mind a társaságok, mind a magánszemélyek esetén.
Jogdíjnak minősül minden olyan térítés, amelyet irodalmi, művészeti vagy tudományos művek, beleértve a mozgóképfilmeket és a televíziós filmeket, szerzői jogának; szabadalmak, védjegyek, minták vagy modellek, tervek, titkos formulák, illetőleg eljárások használatáért, használati jogáért, valamint ipari, kereskedelmi vagy tudományos felszerelések használatáért vagy használati jogáért, továbbá ipari kereskedelmi vagy tudományos tapasztalatok közléséért fizetnek.
Ellenpélda
Az Amerikai Egyesült Államokkal kötött egyezmény szerint azonban nem minősül licencdíjnak az ipari, kereskedelmi vagy tudományos felszerelések használatáért vagy használati jogáért fizetett térítés, azaz adott országgal kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt minden esetben ellenőrizni kell.
Jogdíj adózása magánszemélyek esetén
A jogdíj adóztatásának általános szabálya, hogy a jogdíj abban az államban adóztatható, ahol a jogdíjban részesülő személy adóügyi illetőséggel bír. (Az adóügyi illetőség meghatározása megtalálható a Külföldi magánszemélynek fizetett osztalék adózása című bejegyzésünkben.)
Néhány egyezmény azonban lehetővé teszi, akkor a jogdíjból származó jövedelem – korlátozottan – abban az államban is adóztatható, ahonnan származik. A korlátozás abban nyilvánul meg, hogy az egyezmény tartalmazza a forrásország által kivethető adó legmagasabb mértékét.
Jogdíj adózása társaságok esetén
Az adózás előtti eredményt csökkenteni lehet az adóévben jogdíj címén kapott bevétel 50 százalékával. Az adózás előtti nyereség e tétellel legfeljebb a felére csökkenthető. A Tao-tv. fogalom meghatározása szerint jogdíj:
- a szabadalom, a más iparjogvédelmi oltalomban részesülő szellemi alkotás és a know-how hasznosítási engedélye,
- a védjegy, kereskedelmi név, az üzleti titok használati engedélye,
- a szerzői jogi törvény által védett szerzői mű és a szerzői joghoz kapcsolódó jog által védett teljesítmény felhasználási engedélye, valamint
- az a) és c) pontban említett iparjogvédelmi és szerzői jogi oltalmi tárgyakhoz fűződő vagyoni jogok átruházása fejében a jogosult által kapott ellenérték.
Jogdíjnak minősül tehát a felhasználó által a szerzői mű és a szomszédos jogi (pl. előadóművészi, hangfelvétel előállítói) teljesítmény felhasználásáért fizetett díj. Ebből következően a Tao-tv. szempontjából adóalap csökkentő bevételnek minősül az az ellenérték, amelyet a szerzői mű felhasználási jogának jogosultja a felhasználás harmadik személynek való engedélyezéséért a felhasználótól kap. A társasági adóalap csökkentés alanya tehát mindig az lehet, aki az adott műre vonatkozóan a felhasználás engedélyezése iránti joggal rendelkezik, s azt a bevételt számolhatja el adóalap csökkentő bevételként, amelyet a felhasználásért részére a felhasználó fizet.
Külföldi magánszemélynek fizetett jogdíj esetén illetőségigazolásra van szükség, illetve haszonhúzói igazolásra. Az illetőséget évente igazolni kell, akkor is ha nem változik.
Kapcsolódó bejegyzésünk: Jogdíjak transzferárazása