A fordított áfa egy bevett adózási technika, amelyet olyan termékek értékesítése vagy szolgáltatások nyújtása esetén alkalmaznak, ahol félő, hogy az ügyletből eltűnik az áfát fizető fél, azaz a költségvetésben komoly áfa hiány keletkezhet.
A fordított áfa csupán egy áfa „elszámolási technika”, amely alkalmazása esetén az állam az értékesítő fizetendő adóját nem az eladótól követeli, hanem azt a vevő levonható adójával állítja szembe. De érthető módon, ez csak szigorú törvényi feltételek szerint valósulhat csak meg!
Nézzük, hogy az adótörvény értelmében mire kell alkalmazni a belföldi fordított adózást és hogyan kell alkalmazni.
Milyen ügylet típusok esetén kötelező a fordított áfa belföldön?
Az általános forgalmi adó 142.§-a részletezi a fordított adózás alá eső ügylet típusokat:
- a) a az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre – mint termékértékesítési ügylet esetében;
- b) a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését is – irányul, feltéve, hogy az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása, egyéb megváltoztatása építési hatósági engedély-köteles, építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz vagy egyszerű bejelentéshez kötött, amelyről a szolgáltatás igénybe vevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának;
- c) a termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz – ideértve azt is, ha az nem kötött építési hatósági engedélyhez vagy építési hatósági tudomásulvételi eljáráshoz – munkaerő kölcsönzése, kirendelése, személyzet rendelkezésre bocsátása, illetve iskolaszövetkezet szolgáltatásának igénybevétele esetében;
- d) a fém és egyéb hulladéktermékek értékesítése esetében (6. számú melléklet);
- e) az ingatlan termékértékesítés esetében, ha az értékesítő adóalany élt az adókötelessé tétellel, mint választási jogával;
- f) az adós és a hitelező, valamint az adós és a hitelező által kijelölt harmadik személy viszonylatában olyan termék értékesítése esetében, amely dologi biztosítékként lejárt követelés kielégítésének érvényesítésére irányul;
- g) a vállalkozásban tárgyi eszközként használt termék értékesítése, valamint egyéb, a teljesítésekor a szokásos piaci árat tekintve 100 000 forintnak megfelelő pénzösszeget meghaladó termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás esetében, ha a teljesítésre kötelezett adóalany felszámolási vagy bármely más, fizetésképtelenségét jogerősen megállapító eljárás hatálya alatt áll;
- h) üvegházhatású gáz kibocsátására jogosító forgalomképes vagyoni értékű jog (kibocsátási egység) átruházása esetében;
- i) a termények (6/A. számú mellékletben felsorolt termékek) értékesítése esetében;
- j) fémtermékek (a 6/B. számú mellékletben felsorolt termék) értékesítése esetén, amennyiben az nem tartozik a különös rendelkezések hatálya alá.
Mi a fordított adózás feltétele?
Az ügylet teljesítésében érintett felek
- a) mindegyike belföldön nyilvántartásba vett áfa adóalany legyen (a belföldi áfa-regisztrált is az), valamint
- b) egyikének se legyen olyan, e törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető (különbözeti adózás, alanyi adómentesség).
Akár termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója vagy termék beszerzője, szolgáltatás igénybe vevője minőségében, akár mindkét minőségben egyaránt – belföldön nyilvántartásba vett adóalany az Eva. hatálya alá tartozó személy, szervezet is.
Az ügylet teljesítésében érintett bármelyik fél kérheti
- a) a többi érintett féltől, hogy nyilatkozzon,
- b) az állami adóhatóságtól pedig, hogy tájékoztassa a fordított adózású számlát befogadó felet, hogy az eladó az ingatlan értékesítése esetén élt a választás jogával.
Az állami adóhatóság a tájékoztatási kötelezettségének köteles haladéktalanul eleget tenni. Az írásos megkeresésre adott adóhatósági választ az ellenkező bizonyításáig valósnak kell tekinteni. Az adóhatóság tájékoztatási kötelezettségének a honlapján történő közzététellel is eleget tesz .Itt található a NAV adatbázis az ellenőrzéshez.
Fő- és mellékszolgáltatás – fordított áfa alkalmazása lehetséges?
Amennyiben az adóalany olyan szolgáltatást nyújt, amely két vagy több szolgáltatást tartalmaz, azt kell megítélni, hogy az adott szolgáltatásban mi a főtevékenység, ezt pedig legjobban a szerződésből lehet, azaz a szerződést „vegyes” (fordított és nem fordított) ügyletet tartalmazó esetekben pontosan kell megfogalmazni. Amennyiben a főtevékenység olyan szolgáltatás, mely önmagában nyújtva fordítottan adózna, akkor a teljes szolgáltatás fordított adózás alá esik, amennyiben a főtevékenység önmagában nem adózna fordítottan, úgy a nyújtott szolgáltatás egészére nem alkalmazható a fordított adózás.
Hogyan történik a számlázás?
A termék értékesítője, szolgáltatás nyújtója olyan számla kibocsátásáról gondoskodik, amelyben áthárított adó, százalékérték nem szerepel, illetve szerepel rajta, hogy a vevő az adó megfizetésére kötelezett, a vevő adószáma, illetve egy külön nyilatkozat is szükséges hozzá, hogy a vevő olyan adózási státusszal rendelkezik, hogy képes az áfát megfizetni (azaz nem alanyi adómentes, mezőgazdasági őstermelő, magánszemély stb.).
A nyilatkozat tekintetében nincs törvényi megkötés, sem törvényi előírás, így szabadon választható a nyilatkozat formája. A fordított adózás belföldön történő bevezetése a cikkben részletezett ügyletek esetén érthető, hiszen a költségvetést így nem éri hátrány, azonban meg kell jegyezni, hogy az alkalmazása a gyakorlatban rengeteg problémát vet fel pl.: téves nyilatkozat esetén az áfa kijavítása nehézkes.