A társadalombiztosítás az állam által működtetett szociális ellátó rendszer része. Az állam az állampolgárokat arra kötelezi, hogy mindaddig, amíg a munkájukkal önmagukról képesek gondoskodni, képezzenek tartalékot úgy, hogy a jövedelmük meghatározott hányadát központi alapba fizessék be. Ennek fejében betegségük, munkaképtelenségük, öregségük esetén ellátásra szereznek jogosultságot.
A társadalombiztosítás tehát egy olyan, közös kockázat alapján működő biztosítási forma, amelyet jellemez a szolidaritási elv is. Azonban a társadalombiztosítás – minden sajátossága mellett – alapvetően biztosítás, melynek lényege, hogy meghatározott díj (járulék) ellenében a biztosítót helytállási kötelezettség terheli.
A társadalombiztosítás egy felosztó-kiróvó rendszer, melynek lényege, hogy az adott évben befolyt járulékokból kell fedezni az ellátásokat. Az ellátások biztosítását szolgálja az állami garancia, azaz “Az állam a társadalombiztosítási ellátások fedezetét akkor is biztosítja, ha a társadalombiztosítás kiadásai a bevételeket meghaladják.” Azaz a fentiek szerint társadalombiztosítás alatt a felosztó-kiróvó rendszerben működő nyugdíjbiztosítást és egészségbiztosítást értjük.
A társadalombiztosítás alapjai
A társadalombiztosítási két alap felügyeletét, az Egészségbiztosítási Alap (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) és a Nyugdíjbiztosítási Alap (Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság) irányítását közvetlenül a Kormány végzi.
A társadalombiztosítási két alap felügyeletét, az Egészségbiztosítási Alap (Országos Egészségbiztosítási Pénztár) és a Nyugdíjbiztosítási Alap (Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság) irányítását közvetlenül a Kormány végzi.
Az Egészségbiztosítási Alap bevételei
- szociális hozzájárulási adó egészségbiztosítási alapot megillető része,
- egyéni egészségbiztosítási járulék,
- egészségügyi hozzájárulás (eho) és a
- munkáltatói táppénz hozzájárulás.
A Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei
- szociális hozzájárulási adó nyugdíjbiztosítási alapot megillető része és
- a biztosított magánszemély által fizetett egyéni nyugdíjjárulék.
A társadalombiztosítási ellátások rendszere
Egészségbiztosítási ellátások
- egészségügyi szolgáltatás
- pénzbeli ellátások (csed, gyed, gyes, táppénz)
- baleseti ellátások (baleseti egészségügyi szolgáltatás, baleseti táppénz, baleseti járadék)
- megváltozott munkaképességű személyek ellátása (rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás)
Nyugdíjbiztosítási ellátások
- saját jogú nyugellátások (öregségi nyugdíj)
- hozzátartozói nyugellátások (özvegyi nyugdíj, árvaellátás, szülői nyugdíj, hozzátartozói baleseti nyugellátások, rehabilitációs járadék)
Társadalombiztosítási garancia
Az állam szociális minősége azzal a követelménnyel jár, akik önhibájukon kívüli okra tartósan vagy átmenetileg önmagukat, illetve családjukat eltartani képtelenek. A szociális juttatások, támogatások, kedvezmények mértéke és módja a nemzetgazdaság teherbíró képességének és egyéb tényezőnek a függvénye. Mindazokat feljogosítja, akiknek erre szükségük van.
A társadalombiztosítási jogviszony a munkavégzésre irányuló tevékenység (pl.: munkaviszony) létrehozásával jön létre. A társadalombiztosítási jogviszony kötelező, ugyanakkor a nyújtott ellátások a biztosított által fizetett járulék alapjával arányosak. A foglalkoztatókat bejelentési, nyilvántartási, járulék megállapítási-levonási és fizetési kötelezettség terheli.