Egészségbiztosítás adózása – ismerje meg a lehetőségeket! Ebből a cikkből megtudhatja, hogy a munkáltató a munkavállaló számára – a társadalombiztosítás által kötelezően előírt egészségbiztosításon túlmenően – milyen kiegészítő egészségbiztosításokat köthet, illetve megismerheti a kiegészítő egészségbiztosításokat terhelő adókat.
A munkáltató által biztosítható egészséggel kapcsolatos juttatások különbözőek lehetnek:
- életbiztosítás
- egészségbiztosítási szolgáltatások
- egészségpénztári kártya
Egészségbiztosítás adózása – Életbiztosítás
A személyi jövedelem adóról szóló törvény 1. számú melléklet 6.9. pontja szerint adómentes a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás – szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként más személy által fizetett – rendszeres díja (díjelőírása), azzal, hogy rendszeres díjnak minősül az a díj, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege az adott biztosítási évben nem haladja meg az előző biztosítási évben fizetett rendszeres díjak együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövekedés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét (fogyasztói árcsökkenés esetén a 30 százalékpontot), azzal, hogy a biztosítási szerződési feltételekben rögzített események bekövetkezése miatt átmeneti időre lehetővé tett díj-nemfizetés (szüneteltetés, díj mentesítés) időszakára is figyelembe vehető az ezen időszakot megelőző utolsó rendszeres díj alapulvételével a díj-nemfizetési időszak hosszával arányos biztosítási díj.
Az Szja tv. 1. számú mellékletének 6.9. pontja alapján 2017.12.31-ig adómentes a
- kockázati biztosításnak nem minősülő,
- határozatlan idejű,
- kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás
szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként fizetett rendszeres díja (díjelőírása).
Rendszeres díj:
A biztosító egyes, kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítási termékein lehetőség van az első 2 év biztosítási díjának a szerződés megkötésekor egyszerre történő megfizetésére. A hatályos jogszabályok jelenlegi értelmezése szerint (amit a Nemzetgazdasági Minisztérium állásfoglalása megerősített) az első két év egy díjfizetési időszaknak számít, melynek díja eltér a többi biztosítási időszak díjától. Így az első két év biztosítási díjának egyösszegű befizetésével létrejött biztosítás nem tekinthető olyannak, amelyre évente kötelezően fizetendő díj van, tehát egy ilyen konstrukció valamennyi biztosítási díja adóköteles biztosítási díjnak minősül a kifizetőnél (43,66%-al adózik).
Fontos felhívni a figyelmet arra a tényre, hogy csak a rendszeres díj 100 százaléka számolható el adómentes biztosítási díjként, az ezt meghaladó díjrész (amennyiben a biztosítás azt lehetővé teszi) eseti díjként viselkedik és egyes meghatározott juttatásként adóköteles a kifizetőnél.
Mivel a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítások rendszeres díja az Szja. tv. értelmében adómentesnek minősül, ezért a rendszeres díj megfizetésekor sem a szerződő vagy díjfizető kifizetőnek, sem a biztosított magánszemélynek nincs adó- illetve járulékfizetési kötelezettsége.
Azonban 2018. január 1-től megszűnik a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítások adómentessége, és a cégek számára az egyes meghatározott juttatások adózási szabályai szerint 40,7%-os adóterhet [1,18 * (15% SZJA + 19,5% EHO)] von majd maga után a biztosítások díjának megfizetése. Azon szerződések magánszemély általi visszavásárlása esetén, melyekre 2018. január 1. előtt kifizető teljesített adómentes díjat, a magánszemélynek egyéb jövedelme keletkezik, és az egyéb jövedelem adózási szabályai szerint fog adózni.
Az Szja tv. 9. § (2) bekezdésének f) pontja szerint a bevétel megszerzésének időpontja a magánszemély javára vagy érdekében teljesített kiadás esetében a kiadás teljesítésének napja.
Ez alapján
- adómentesen kezelhető (a befizetéskor) a 2017-ben megfizetett rendszeres díj akkor is, ha annak esedékessége 2018-ra esik;
- nem kezelhető azonban adómentesen, hanem az egyes meghatározott juttatások szabályai szerint lesz adóköteles a befizetéskor az utólag megfizetett rendszeres díj, ha a megfizetése már 2018-ban történik, attól függetlenül, hogy a díjfizetéssel érintett időszak már 2017-ben elkezdődik.
A kifizetőnek adatszolgáltatási kötelezettsége van az alábbiak szerint:
- az adómentesen fizetett életbiztosítási díjak összegéről a kifizető havonta, magánszemélyenkénti bontásban, a biztosító nevét, székhelyét feltüntetve köteles adatot szolgáltatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) részére. (Szja tv. 1. számú melléklet 9.6. pont)
Számviteli elszámolása
„3. § (7) 3. személyi jellegű egyéb kifizetések: azok a természetes személyek részére teljesített kifizetések, elszámolt összegek, amelyeket a kifizető a természetes személy részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján teljesít, és nem tartoznak a bérköltség, illetve a vállalkozási díj fogalmába.
„79. § (1) Személyi jellegű ráfordítások az alkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt összeg, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeg, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok.”
„79. § (3) A személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, továbbá az ezen összegek után a vállalkozó által fizetendő (fizetett) személyi jövedelemadó összegét is.”
„79. § (4) Bérjárulékok a szociális hozzájárulási adó, az egészségügyi hozzájárulás, a szakképzési hozzájárulás, továbbá minden olyan adók módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül azok elnevezésétől.”
Társasági adó elszámolása
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao. tv.) 3. sz. mellékletének B) 8., illetve 8. § (1) d) pontja alapján a 4.4.1. pont szerint költségként elszámolt biztosítási díj, illetve az esetlegesen felmerülő adó- és járulékteher ténylegesen a vállalkozás érdekében felmerülő költségnek minősül, így az nem növeli a társasági adó alapját, ha a biztosított:
- a kifizetővel munkaviszonyban álló magánszemély vagy
- a kifizető vezető tisztségviselője vagy
- tevékenységében személyesen közreműködő tagja (pl. betéti társaság beltagja, közkereseti társaság üzletvezetője) vagy
- a kifizetőnél gyakorlati képzésen részt vevő szakképző iskolai tanuló vagy
- önkéntes jogviszonyban álló magánszemély
Egyéb esetben a költségként elszámolt biztosítási díjjal, illetve az esetlegesen felmerülő adó- és járulékteherrel meg kell növelni a kifizető szerződő és/vagy díjfizető társasági adó alapját.
Egészségbiztosítás adózása – Egészségbiztosítási szolgáltatások
A személyi jövedelemadóról szóló törvény 1. számú melléklet 6.10. szerint adómentes az a juttatás, amelyet az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásként kap a magánszemély.
A személyi jövedelem adóról szóló törvény 70.§ (3a) egyes meghatározott juttatásnak minősül az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvény előírásai szerint célzott szolgáltatásra befizetett összeg, azaz 43,66%-al adózik.
Béren kívüli juttatásnak minősül (34,22%) – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak az adóévben szabadidő alszámlájára utalt, a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló, kormányrendeletben meghatározott szolgáltatásra felhasználható – több juttatótól származóan együttvéve – legfeljebb 75 ezer forint támogatás.
Adómentes a foglalkozás-egészségügyi ellátás, a jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköz, továbbá baleset- és egészségvédelmi eszközök a személyi jövedelemadó törvény melléklete szerint.
Egészségbiztosítás adózása – Egészségpénztári kártya
2017-től a munkáltató által biztosított befizetések az egészségpénztári kártyára egyes meghatározott juttatásnak minősülnek és értékhatár nélkül 43,66%-al adóznak.
Ennél kedvezőbb, ha a munkáltatók támogatást adnak az egészségpénztárnak. Az önkéntes pénztári törvény szerint bárki adhat adományt, támogatást a pénztárnak, ha erre vonatkozóan szerződést kötöttek. Az adományozási/támogatási szerződésben meg lehet határozni, milyen célra adja az adományozó az adományt. Ha nem határozza meg a célt, akkor a pénztár köteles az összeget a likviditási alapjába helyezni, ezért célszerű a rendelkezést megadni.
A támogatásra vonatkozó szabályok lényegesen lazábbak a munkáltatói hozzájárulás szabályaitól, így a támogatásként fizetett összeg adható a pénztár működési alapjába is, de adható akár megjelölt tagsági jogviszonnyal rendelkező személyeknek is. Sőt az adomány adható rendszeresen, vagy akár alkalomszerűen is – például bónusz vagy prémium kifizetéseként is.
Az Öpt. szerint az adomány a tagság egésze vagy az Alapszabályban meghatározott körökbe tartozó személyek részére adható. Alapszabályunk a vállalatok igényeinek megfelelve sok csoportot jelölt meg, ráadásul egyszerre több szempont is alkalmazható a vállalat döntése szerint.
Az adomány nyújtására nincs előírás, nem kötelező és nem normatív módon is adható. Akár személyenként differenciált összeg is fizethető.
Pénztárnak juttatott összeg adózása 2017. január elsejétől
Nem a vállalatnál, hanem a tagnál jelentkezik és mértéke lényegesen alacsonyabb, mint a munkáltatói hozzájárulás esetén. A tag egyéni számláján jóváírt adomány összege a tagnál, mint magánszemélynél összevont SZJA alapot képez egyéb jövedelemként. Az adományt, mint egyéb jövedelmet év végén kell a tagnak bevallania és az adót, illetve egészségügyi hozzájárulást megfizetnie a Pénztár által kiadott igazolás alapján. Nincs év közbeni előleg és más befizetési kötelezettség.
Az adó és egészségügyi hozzájárulás kiszámításának módja
Személyi jövedelemadó – a támogatásként kapott összeg x 0,82 x 0,15 = támogatásként kapott összeg x 12,3% (2018-tól 0,84 x 0,15 = 12,6%)
Egészségügyi hozzájárulás – a támogatásként kapott összeg x 0,82 x 0,22 = támogatásként kapott összeg x 18,04% (2018-tól 0,84 x 0,195 = 16,38%)
Vagyis a dolgozót terhelő elvonás mindössze 30,34% (2018-tól 28,98%)
Az adomány összege a pénztári befizetések adókedvezményének alapja is egyben. Ugyanis a személyi jövedelemadó törvény alapján, az ott szabályozott mértékkel és módon a tag az adományként befizetett összeg 20%-t visszaigényelheti. Évente maximum 750.000 Ft után lehet 150 ezer Ft adót visszaigényelni a pénztári számlára.
Vagyis az adókból kivonva az adókedvezményt, a munkáltatói támogatás végső adóvonzata 10,34% (2018-tól 8,98%!)
NAV állásfoglalása:
Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tag egyéni számláján jóváírt támogatói adomány a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.) 28. § (1) bekezdés f) pontja szerint egyéb jövedelemként adóköteles. A támogatói adomány címén megszerzett jövedelem után nem kell adóelőleget fizetni az Szja tv. 46. § (2) bekezdése alapján. Az adományt terhelő adót a bevallás benyújtására előírt határidőig kell a jövedelmet szerző magánszemélynek megfizetnie.
A 2017. évben megszerzett támogatói adomány után 22%-os (2018-ban 19,5%) mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség is terheli a magánszemélyt az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (továbbiakban: Eho tv.) 3. §-ának (1) bekezdése alapján, tekintettel arra, hogy 2013. január 1-jétől módosult az Eho tv. 5. §-a, amely korábban mentesítette a támogatói adományt az eho alól.
Figyelemmel arra, hogy a 27%-os egészségügyi hozzájárulást a magánszemély köteles megfizetni, így – az Szja tv. 29. § (1) bekezdése alapján – a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást a jövedelem 78%-a után kell megfizetni.
Az Eho tv. 11. § (2) bekezdésében foglaltak szerint az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg.
Az említett személyek a 53-as bevallás benyújtásával teljesíthetik a bevallási kötelezettségüket.
Kinek éri meg?
Azoknak, akik kisbabát vállalnak, állandó gyógyszerszedők, szemüveget vagy kontaktlencsét hordanak, táppénzen vannak, rendszeresen járnak egészségügyi szűrésre (fogorvoshoz, nőgyógyászhoz), vagy valamilyen egészségügyi beavatkozásra készülnek.
Mire használható?
• Gyógyszerek, gyógyszerkészítmények
• Gluténmentes élelmiszerek
• Babaápolási termékek
• Egészségügyi szolgáltatás (fogászat, szemészet, nőgyógyászat, bőrgyógyászat stb.)
• Szemüveg
• Gyógycipő, gyógymatrac
• Orvostechnikailag gyógyászati segédeszköznek minősített termékek
• Kereset kiegészítés táppénz idejére
Miért éri meg?
Az alábbi táblázatban látható, hogy ha valaki egészségpénztáron keresztül vásárol, akkor mennyit igényelhet vissza személyi jövedelemadójából, és ezt az összeget ismét elköltheti!
Egyéni éves befizetés (havi 20.000 Ft) 240.000 Ft
Egészségpénztári költségek (6%) 14.400 Ft
Visszaigényelhető adó (20%) 48.000 Ft
Elkölthető összeg 273.600 Ft
Jogszabályok:
1995. évi CXVII. tv. 28. § (1) bekezdés f. pontja – a támogatás egyéb jövedelemnek minősül
1995. évi CXVII. tv. 29. § – adóalap 78% (2017-től 82%, 2018-tól 84%), ha 27% (2017-tól 22%, 2018-tól 19,5%) egészségügyi hozzájárulás terheli a támogatást
1998. évi LXVI. tv. 11. § (11) bekezdés d. pontja – támogatói adomány tekintetében a Pénztár nem kifizető
1995. évi CXVII. tv 44/A § (1) bekezdés a. pontja – 20% adókedvezmény a támogatás után
1995. évi CXVII. tv. 46. § (2) bekezdés d. pontja – nem terheli SZJA előlegfizetési kötelezettség a támogatást
1998. évi LXVI. tv. 5. § (1) bekezdés b és e. pontja – pénztári szolgáltatások járulékmentességéről (pénztárból felvett összeg)
1996. évi LXXXI. tv. 8. § (1) bekezdés d. pontja, kiegészítve a 3. számú melléklet A fejezet 17. pontja – vállalkozás érdekében felmerült ráfordításként elszámolható, ha az adományozó rendelkezik az adományozott nyilatkozatával