Kettős adóztatás USA – Magyar egyezmény felmondása – előzmény
A Magyar Adóhatóság tájékoztatása: Az Amerikai Egyesült Államok (a továbbiakban: USA) 2022. július 8-án diplomáciai úton értesítette Magyarországot, hogy egyoldalúan felmondja az USA és Magyarország közötti kettős adóztatás elkerüléséről szóló Egyezményt. Emiatt az Egyezmény 2023. január 8-val felmondottnak tekinthető, azonban annak rendelkezései az adó megállapítása tekintetében 2023. december 31-éig még alkalmazhatók. Következésképpen bár az egyezmény megszűnt, az idén év végéig keletkezett jövedelmek adójogi kezelésében nincs változás.
Hatás a forrásadóra
Forrásadós jövedelmeknél (kamat, licenc, jogdíj) 2024. január 1-jén vagy ezt követően fizetett vagy beszámított összegekre, míg egyéb adók tekintetében a 2024. január 1-jén vagy ez után kezdődő adózási időszakokra az Egyezmény rendelkezései hatályukat vesztik.
Hatás a személyi jövedelemadóra
Mindez a személyi jövedelemadó szempontjából azt jelenti, hogy 2024. január 1-jétől a külföldről származó jövedelem adóztatására mindkét állam saját jogszabályai alapján lesz jogosult, az USA-ból származó jövedelmet nem egyezményes országból származó jövedelemként kell majd kezelni.
Hatás a társasági adóra
Társasági adó szempontjából a jelölt időponttól szintén úgy kell kezelni az USA-beli és a magyar fél közötti ügyletekből származó jövedelmet, mint amely nem egyezményes országból származik. Így például az USA-ból származó forrásadós jövedelmekből (például osztalék, kamat) az USA a saját belső szabályai szerinti mértékű forrásadót (30%) vonhat le, a külföldön megfizetett adó maximum 90 százaléka, de legfeljebb e jövedelem adóalapjára eső 15 százalék adó a Magyarországon fizetendő adót csökkenti.
Milyen megoldások léteznek ennek elkerülésére?
Ha egy magyar illetőségű magánszemély olyan államból részesül jövedelemben, amellyel Magyarországnak nincs a kettős adóztatás elkerüléséről szóló Egyezménye (a továbbiakban: Például, ha egy magyar illetőségű magánszemélynek egy USA hitelintézetnél lévő betétjére kamatot írnak jóvá, akkor ennek a kamatnak az adóztatására kizárólag Magyarország jogosult. Azaz a kamatjövedelem után a 15 százalékos adót a magánszemélynek a magyar adóbevallásában kell bevallania, és a bevallás benyújtására nyitva álló határidőig megfizetnie.
Azért, hogy a magyar magánszemélytől a külföldi hitelintézet által jóváírt kamatból ne vonjanak adót, a magyar magánszemély az USA banknak illetőségigazolást ad. A magyar illetőségigazolást a NAV állítja ki magyar, vagy angol és magyar nyelven. Nem egyezményes államból származó jövedelem esetén, akkor a jövedelem adóztatására mindkét államnak joga van. Azaz előfordulhat, hogy ilyen esetben ténylegesen kétszer kellene a jövedelem után az adót megfizetni.
Ezt a méltánytalan helyzetet a magyar belső szabályok azonban orvosolják. Ha a nem egyezményes államból származó, összevont adóalapba tartozó jövedelemből a külföldi államban is vonnak személyi jövedelemadót (és ez a magánszemélynek nem jár vissza), akkor a Magyarországon fizetendő személyi jövedelemadó összegét csökkenti a külföldön megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb e jövedelem adóalapjára az adó mértékével (15 százalékkal) megállapított adó.
Magyar adóügyi illetőség kizárása: egy magyar állampolgár csak akkor külföldi, ha egyben kettős állampolgár is, és Magyarországon nincsen bejelentett állandó lakóhelye.