A munkáltatói lakástámogatás nagy népszerűségnek örvend a társaságok körében, azonban ebben a cikkben a részletszabályok ismertetésével szeretnénk erre a lehetőségre a munkáltatók figyelmét külön felhívni az év végére való tekintettel.
Törvényi háttér
- a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 2014. január 1-jétől, illetve február 25-étől módosult 2.7. pontja, illetve 72.§
- 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet 2014. január 1-jei alkalmazási hatállyal
Munkáltatói lakástámogatás – Adómentes támogatás
Az adómentesség az adóévben nyújtott munkáltatói lakáscélú támogatás összegének azon részére alkalmazható, amely nem haladja meg a lakás vételárának, teljes építési költségének vagy a korszerűsítés költségének a 30 százalékát, legfeljebb az 5 millió forintot azzal, hogy az értékhatár vizsgálatánál a folyósítás évét megelőző négy évben a munkáltató vagy más munkáltatók által ilyen címen folyósított támogatásokat is számításba kell venni.
Részletszabályok
- a támogatást hitelintézet, kincstár útján folyósítja a munkáltató, és a támogatás magánszemély részére történő átutalásáról a hitelintézet vagy a kincstár az átutalás évét követő év január 31-éig igazolást állít ki a munkáltató részére
- a munkavállaló az ingatlan-nyilvántartás szerint bármely arányban tulajdonjogot, haszonélvezeti jogot szerzett abban a lakásban, amellyel összefüggésben a támogatást kapta
- a támogatással érintett lakás szobaszáma nem haladja meg a szabályok szerint előírt méltányolható lakásigényt
- munkavállaló a megfelelő bizonylatokat átadja a hitelintézetnek, kincstárnak és a munkáltatónak
Szankciók
Ha a törvényben meghatározott időpontig nem állnak a munkáltató rendelkezésére a támogatás adómentességét igazoló okiratok, bizonylatok, vagy ha a dokumentumok alapján az adómentesség nem állapítható meg, a lakáscélú munkáltatói támogatás 20 százalékkal növelt összegben a támogatásban részesült magánszemély munkaviszonyból származó jövedelmének minősül.
Munkáltatói lakástámogatás – Adómentes, kedvezményes kamatozású kölcsön
Nem kell kamatkedvezményből származó jövedelemnek tekinteni a lakáscélú hitelt, ha azt a munkáltató munkavállalójának vagy helyi önkormányzat a magánszemélynek hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár útján, annak igazolása alapján olyan lakása építéséhez, vásárlásához, bővítéséhez, korszerűsítéséhez, akadálymentesítéséhez, vagy bármely, az említett célra hitelintézettől, vagy bármely, az említett célra korábbi munkáltatótól felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez nyújtotta, amely lakás nem haladja meg a méltányolható lakásigény mértékét.
Az adómentes, vagy kedvezményes kamatozású munkáltatói kölcsönnek maximális összege nincsen és lejárati ideje sem, továbbá átalakítható adómentes lakáscélú támogatássá.
A cikk forrását a NAV állásfoglalása képezi.