A háromszögügyletek felismerése és adózási szempontból történő megfelelő kezelése létfontosságú valamennyi vállalat számára. Háromszögügylet esetén mindig többszereplős ügyletről beszélünk. Amennyiben egy háromszögügyletet tévesen nem háromszögügyletként kezeltünk, vagy háromszögügyletként kezeltünk egy olyan ügyletet, amely valójában nem háromszögügylet és utólagosan bármelyik félnél kiderül, hogy a végbement ügyletnek valamelyik feltétele hiányzott, abban az esetben hibás teljesítésről beszélünk és ennek következtében az adott ügylet adózási megítélése és kezelése minden szereplő esetében teljes egészében megváltozik.
A háromszögügylet meghatározása
Háromszögügyletről akkor beszélünk, ha három különböző tagállamban nyilvántartott társaság között megy végbe a termékértékesítés, de a terméket a feladótól közvetlenül a vevőhöz szállítják. A háromszögügylet a gyakorlatban úgy történik, hogy a vevő megrendeli az árut a leányvállalattól, majd a leányvállalat megrendeli az anya gyártó vállalattól a terméket és a gyártó vállalat közvetlenül a leányvállalat vevőjéhez szállítja a terméket.
A háromszögügylet a láncügylet egyik típusa – igazából annak egyfajta kiegyszerűsítése – amelyre a láncügylet szabályai vonatkoznak további könnyítésekkel, amennyiben az előírt feltételek teljesülnek. A háromszögügyletnél csakúgy, mint a láncügyletnél az egyik legfontosabb kérdés, hogy ki rendelte meg a fuvart. Jellemzően a gyártó anyavállalat rendeli meg a fuvart vagy a leányvállalat a magyar áfa törvény szerint feltételezi, hogy vevőként.
A fuvarozással társított ügylet lesz az adómentes közösségi termékértékesítés, illetve termékbeszerzés a leányvállalatnál. Az Áfa törvény 27.§ (3) bekezdése értelmében:
a) megelőzik azt a termékértékesítést, amely a fuvarozással társított értékesítés, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van;
b) követik azt a termékértékesítést, amely a fuvarozással társított értékesítés, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van.
Azaz a leányvállalat és a vevője között lezajlott termékértékesítésnek és termékbeszerzésnek a teljesítési helye a termék megérkezésének tagállamában van, azonban az egyszerűsítési szabály alapján, a leányvállalatnak nem kell a vevő tagállamában áfára regisztrálni, azaz a leányvállalat és a vevő között közösségi termékértékesítés, illetve termékbeszerzés történik. A leányvállalatnak jelölnie kell az összesítő jelentésben, hogy B szereplőként vesz részt az ügyletben, a vevőjének pedig, hogy C szereplőként vesz részt az ügyletben.
A bevallásban külön tájékoztató sorokon kell feltüntetni általában valamennyi tagállamban, hogy háromszögügylet résztvevőjeként nyújtjuk be a bevallást.
Amennyiben a C szereplő, azaz a végső vevő rendeli meg a fuvart, a leányvállalatnak a gyártó tagállamában áfára regisztrálnia kell magát, illetve egy belföldi ügylet megy végbe köztük, a leányvállalat és a vevője között pedig adómentes közösségi termékértékesítés és termékbeszerzés megy végbe.
Kapcsolódó bejegyzés: