A munkaerő kölcsönzés könyvelése szempontjából az egyik kiemelendő terület a munkabérek számfejtése, illetve a munkaerő bejelentése. A nemzetközi, azaz a határon átnyúló munkaerő-kölcsönzési tevékenység esetén pedig két vagy több ország adójogszabályai szerint is kell az adókat és járulékokat könyvelni.
Munkaerő kölcsönzés könyvelése – magyar kölcsönbe adó és magyar kölcsönbe vevő társaság esetén
Magyar kölcsönbe vevő társaság esetén ne felejtsük el munkaerő kölcsönbe adó társaságként figyelmeztetni, hogy a kölcsönbe vevő társaságnak le kell jelentenie a kölcsönbe vett munkavállalókat a 17TMUNK nyomtatványon, illetve ki is kell jelentenie, ha a kölcsönzés megszűnik.
2015. július 19-étől a rehabilitációs hozzájárulás szempontjából a kölcsönbe adott munkavállaló esetén a kölcsönbe vevő társaság lesz kötelezett az átlagos statisztikai létszáma alapján megfizetni az adót.
Iparűzési adó kedvezmény: A Htv. 39. § (1) bekezdés szerinti adóalap csökkenthető az adóévi működés hónapjai alapján számított adóévi átlagos statisztikai állományi létszámnak az előző adóévi működés hónapjai alapján az előző adóévre számított átlagos statisztikai állományi létszámhoz képest bekövetkezett növekménye után 1 millió forint/fő összeggel. Az adóalap-mentesség az adóévet követően az adóévről szóló bevallásban vehető igénybe. Ha az adóévben a vállalkozó átlagos statisztikai állományi létszáma az előző adóév átlagos statisztikai állományi létszámához képest 5%-ot meghaladó mértékben csökken, akkor az adóévet megelőző adóévre igénybe vett adóalap-mentesség összegével a Htv. 39. §-ának (1) bekezdése szerinti adóalapot meg kell növelni.
Innovációs járulék szempontjából az 50 fős létszámra érdemes odafigyelni, mint értékhatárra, illetve az éves nettó árbevétel/mérlegfőösszeg 10 millió Ft euró összegre is. Kapcsolt vállalkozások között viszont tilos a munkaerő-kölcsönzés.
Munkaerő kölcsönzés könyvelése – külföldi kölcsönbe adó és magyar kölcsönbe vevő társaság esetén
Ha a munkavállaló magyarországi foglalkoztatására munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, és a kölcsönbeadó külföldi vállalkozás, akkor e foglalkoztatással összefüggésben a bejelentés (pl.: a munkáltató vagy kifizető által foglalkoztatott biztosítottak adatairól szóló ’T1041 jelű adatlap) és nyilvántartás, valamint a járulék megállapításának, bevallásának és megfizetésének kötelezettsége a belföldön bejegyzett kölcsönvevőt terheli.
Munkaerő kölcsönzés könyvelése – magyar kölcsönbe adó és külföldi kölcsönbe vevő társaság esetén
Magyar kölcsönbe adó esetén, ha a munkavállalók Magyarországon dolgoznak, de a külföldi kölcsönbe vevő cég irányítása alatt, akkor a magyar jogszabályok szerinti bérszámfejtés és könyvelési szabályok érvényesek, ha a kölcsönbe adott munkavállalók külföldön vagy külföldön és belföldön is dolgoznak, akkor figyelemmel kell lenni a külföldi országok adójogszabályaira, illetve a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményekre, 883/2004 EK rendeletre, illetve a szociális biztonsági egyezményekre is, azaz ilyen esetekben gyakran előfordul, hogy külföldi személyi jövedelem adó levonása történik a magyar jövedelemből, illetve két országban kell személyi jövedelem adó bevallást tenni.