Külföldre költözés esetén nagyon sok magánszemély elmulasztja az ilyenkor szükséges adózási és társadalombiztosítási teendőket, így gyakran csak utólag értesülnek arról, hogy habár ők már rég nem Magyarországon laknak és dolgoznak, mégis jelentős adó és járulék hátralékot halmoztak fel. Ebben a cikkben összefoglaltuk a külföldre költözés adózása kapcsán elmulaszthatatlan adóhivatali és társadalombiztosítási feladatokat.
Külföldre költözés adózása – adóhivatali teendők (NAV)
Ha egy magánszemély a külföldi letelepedés szándékával hagyja el Magyarországot, adóügyeit lezárandó, kérheti a személyi jövedelemadó soron kívüli megállapítását, tekintettel az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 131. § (5) bekezdésére. Az adó soron kívüli megállapítása egy lehetőség, nem kötelező azzal élni, hiszen fő szabály szerint a magánszemélyek jövedelemadójáról az adóévet követő év május 20. napjáig kell a bevallást benyújtani.
Külföldre költözés adózása kapcsán rendszeresen tapasztaljuk, hogy a külföldre költöző magánszemély a magyarországi ingatlana bérbeadásából jövedelemre tesz szert. Erre a tevékenységre vonatkozóan Magyarországon keletkezik személyi jövedelemadó (és esetlegesen egészségügyi hozzájárulás) fizetési kötelezettsége.
Azt a tényt pedig, hogy valaki Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, bármely járási hivatalnál vagy a konzuli képviselőnél (személyesen vagy elektronikus kapcsolattartás útján) érdemes bejelenteni.
Külföldre költözés adózása – társadalombiztosítási teendők (OEP)
1. EGT tagállamba történő költözés esetén
15 naptári napon belül be kell jelenteni a külföldre költözés tényét, illetve a külföldi biztosítás létrejöttét ezen az adatlapon.
Mivel így a TAJ kártya inaktívvá válik, ezért Európai Egészségbiztosítási kártyát kell a költözés tagállamában kiváltani az egészségbiztosítás igénybe vételéhez.
OEP tájékoztató – párhuzamos tevékenység esetén
OEP tájékoztató – kiküldetés esetén
Fontos: A koordinációs rendeletekben meghatározott szabályok alóli kivétel megállapítását az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól (OEP, 1139 Budapest, Váci út 73/A) kérheti a munkáltató, a munkavállaló, valamint az önálló vállalkozó is.
2. Szociális biztonsági egyezménnyel rendelkező államba történő költözés esetén (pl: Ausztrália, Japán, Dél-Korea, Kanada, stb.)
EGT tagállamon kívül vannak olyan országok, amelyekkel Magyarország kétoldalú szociális biztonsági egyezményt kötött. Így ha egy magánszemély ilyen országba tervezi a külföldre költözést, akkor mindenképpen meg kell nézni az egyezmény rendelkezéseit, ugyanis az országról országra eltérhet.
Bővebb tájékoztatást erről ITT talál.
3. Harmadik országba történő költözés esetén
EGT és szociális biztonsági egyezménnyel nem rendelkező ország esetén Magyarországon is járulékfizetési kötelezettség keletkezik a törvény szerint, de sajnos a járulékfizetés alapja a törvény alapján nem egyértelmű.