A gyakorlatban sokszor merül fel kérdésként a kiküldöttek adózási és számviteli kezelése, így ebben a cikkben néhány fontosabb szabályt foglaltunk össze, amire minden kiküldetés esetén figyelni kell.
A kiküldetés alapvető feltételei
A munkáltatónak belföldön jelentős gazdasági tevékenységet kell folytatnia. A jelentős belföldi gazdasági tevékenység akkor áll fenn, ha:
- a munkáltató vállalja, hogy a kiküldetés teljes időtartama alatt a belföldi és a külföldi gazdasági tevékenység (termelés, forgalmazás és egyéb szolgáltatói tevékenység) folytatása során foglalkoztatott munkavállalók átlagos állományi létszámán belül a belföldön foglalkoztatottak aránya eléri, vagy
- a belföldi tevékenységből származó bevétel összes bevételen belüli aránya eléri,
a 25 százalékot.
A fenti feltételek vizsgálatánál az egészségbiztosítási szerv a kiküldetést megelőző 12 hónap, de legalább 6 hónap adatait veszi figyelembe.
Előnyben vannak a tisztán belföldi tevékenységet végző társaságokkal szemben a kapcsolt vállalkozással rendelkezők.
A jelentős gazdasági tevékenységgel kapcsolatos feltételt teljesítettnek kell tekinteni akkor is, ha a munkáltató (és nem a gazdasági társaság tagja, hanem maga a társaság)
- legalább 25 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik egy olyan vállalkozásban, amelynél teljesül a jelentős gazdasági tevékenység feltétele, vagy
- a munkáltató jogelődje teljesíti a jelentős gazdasági tevékenység feltételét.
A jelentős belföldi tevékenységnek mindemellett a munkavállalók kiküldetése során folyamatosan fenn kell állnia.
Nem kell a jelentős gazdasági tevékenységet vizsgálni, ha a munkáltató a munkavállalót a számvitelről szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozásához küldi ki. A magyar munkáltató külföldi telephelye ugyanakkor e szabályok alkalmazásában nem minősül kapcsolt vállalkozásnak.
A munkáltatónak külföldön azonos tevékenységet kell folytatnia, mint Magyarországon. A munkavállalót a kiküldő munkáltatónak a kiküldetés teljes időtartama alatt, folyamatosan foglalkoztatnia kell. A munkavállalónak a kiküldetés kezdő napját közvetlenül megelőzően legalább 30 napig megszakítás nélkül egészségügyi szolgáltatásra jogosultnak kell lennie.
Társadalombiztosítás szempontjából nem minősül kiküldetésnek
Munkáltató oldaláról
- a cégbíróság által jogerősen be nem jegyzett előtársaság, vagy
- a kiküldetés időtartama alatt csak olyan munkavállalókat foglalkoztat belföldön, akik a cég irányításával vagy adminisztratív tevékenységével kapcsolatos feladatokat látnak el, vagy
- a kiküldetés helye szerinti államban a magyarországi tevékenységhez képest más nemzetgazdasági ágazatba tartozó tevékenységet folytat, vagy
- a koordinációs rendeletekben, valamint a nemzetközi egyezményekben meghatározott kiküldetés keretében a külföldi munkavégzés helyén a kiküldetésre vonatkozó leghosszabb időtartamon túl kiküldött munkavállalókat ugyanabban a munkakörben foglalkoztat.
Munkavállaló oldaláról
- nem rendelkezik a kiküldés kezdő napját közvetlenül megelőzően legalább 30 napig megszakítás nélküli egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsággal,
- munkaviszonyának létesítésére azért került sor, hogy a kiküldetés helye szerinti államban a munkáltató által korábban kiküldött munkavállalót felváltson,
- korábban ugyanabban az államban volt a kiküldetésre meghatározott leghosszabb időtartamig kiküldött, és a korábbi kiküldetés lejártától nem telt el 60 nap, vagy
- kiküldetésére azért kerül sor, hogy a kiküldetés helye szerinti vállalkozás a munkavállalót egy másik vállalkozás rendelkezésére bocsássa, vagy másik tagállamba küldje tovább (munkaerő-kölcsönzés).
Arról sem szabad elfeledkezni, hogy a kiküldetést be kell jelenteni a munkáltatónak az OEP-hez ezen a nyomtatványon (mind EU-s, mind nem EU-s kiküldetés esetén, az A1-es nyomtatványtól függetlenül).
Tévhitek a kiküldetés kapcsán
- „183 nap kiküldetést követően kell csak a fogadó országban személyi jövedelem adót fizetni” – ez nem igaz, ha a szerződés úgy szól, hogy a kiküldetés meghaladja a 183 napot az 1. naptól fogva ott kell fizetni a személyi jövedelem adót, főként ha a gazdasági munkáltatói szabályokat is figyelembe vesszük –
- „csak az A1-es nyomtatvány esetén, alapvetően 1 évig maradhat a biztosítás fizetési kötelezettség a kiküldő országában” – ez sem igaz, hiszen van egy olyan szabály, hogy az egészségbiztosítási szervek megegyezhetnek és hosszabb időre is kiadhatják – beadható nyomtatvány
- „az A1-es nyomtatvány birtokában külföldön is ellátnak” – ez sem igaz, mert érvényes Európai Egészségbiztosítási kártyával kell rendelkezni – igénylőlap
- „a fogadó országban fizetett magán egészségbiztosítás esetén nem kell járulékot fizetni sehol” – természetesen ez sem igaz
- kiküldetést és a külföldön történő munkavégzést nem szabad összekeverni, ha valaki csak külföldön, külföldi munkáltatónál vállal munkát az nincs kiküldetésben
- a kiküldetés kapcsán két vagy több országban is kell személyi jövedelem adó bevallást leadni, illetőség igazolás kiváltására is szükség lehet