Az adott illetve kapott jutalék könyvelése mind a szolgáltató, mind a kereskedelmi társaságok esetén gyakran előforduló gazdasági esemény.
A jutalék könyvelése több jogcímen történhet, attól függően, hogy mi a társaság tevékenysége, milyen szerződést kötöttek a jutalék kifizetésére, illetve, hogy mire tekintettel kapja a társaság a jutalékot.
Fontos szem előtt tartani, hogy a szerződést, ügyletet és más hasonló cselekményeket valódi tartalmuk szerint kell minősíteni.
Kapott jutalék könyvelése – egyéb bevétel
A számviteli törvény 77.§-a értelmében egyéb bevételek az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek pénzügyi műveletek bevételeinek.
Az egyéb bevételek között kell különösen elszámolni:
- a káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételeket,
- a kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, behajtási költségátalányok, kártérítések, sérelemdíjak összegét,
- a behajthatatlannak minősített – és az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt – követelésekre kapott összeget,
- a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összegét,
- a termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok által fizetett termékpálya-szabályozás összegét,
- az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegét, ideértve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti közvetett pénz-visszatérítési akció keretében kapott (járó) engedmény – általános forgalmi adóval csökkentett – összegét is.
Amennyiben az a tárgyévhez vagy a tárgyévet megelőző üzleti év(ek)hez kapcsolódik és azt a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezték.
Kapott jutalék könyvelése – árbevétel
A számviteli törvény 72.§-a értelmében az értékesítés nettó árbevételeként kell kimutatni a szerződés szerinti teljesítés időszakában az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások ártámogatással és felárral növelt, engedményekkel csökkentett – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékét.
A teljesítés időszakában (üzleti évében) elszámolt értékesítés nettó árbevétele magában foglalja
- a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában, nyugtában, illetve – ha az eladó számla, nyugta kiállítására nem kötelezett – egyéb számviteli bizonylatban rögzített, vagy a pénzeszközben kapott – általános forgalmi adót nem tartalmazó – ellenértékkel egyező árbevételt,
Az értékesítés nettó árbevétele nem tartalmazhatja az értékesítésről kiállított számlában, nyugtában – a konkrét vásárolt és saját termelésű készlethez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan – adott engedmény összegét.
Kapott jutalék könyvelése – árengedmény
Nagyon sokszor a jutaléknak nevezett kifizetés valójában árengedmény, főként ha a szerződésben az szerepel, hogy x darab termék megvásárlása esetén y % jutalékot, mint engedményt adunk.
- Így ez lehet egyéb bevétel, ha az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló – konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott – utólag kapott (járó) engedmény szerződés szerinti összegét, ideértve az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti közvetett pénz-visszatérítési akció keretében kapott (járó) engedmény – általános forgalmi adóval csökkentett – összegét is.
Ha konkrét termékekhez köthető és számlázzák, akkor pedig árbevétel csökkentő tétel, hiszen az értékesítés nettó árbevétele nem tartalmazhatja az értékesítésről kiállított számlában, nyugtában – a konkrét vásárolt és saját termelésű készlethez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan – adott engedmény összegét.
Ügynöki jutalék
Az ügynöki jutalék kérdése gyakran felmerül adóellenőrzések kapcsán, mivel a tévesen kezelt ügynöki jutalék esetén áfa hiány léphet fel, illetve jogosulatlan áfa levonás lehetséges.
A folyamat az alábbiak szerint néz ki: megbízó – ügynök – 3. személy
Az ügynök a folyamatban egy közvetítő a megbízó és a 3. személy között, jellemző például az ingatlan ügynöki tevékenység ilyen formában. Az ügynök szolgáltatást nyújt a megbízója számára, a megbízót képviseli és szolgáltatást nyújt.