A vállalatok gyakran kötnek különféle biztosításokat a legkülönbözőbb kockázati eseményekre és megtakarítási célokra. A megtakarításos életbiztosítások illetve a magánszemélyek nyugdíjbiztosítása egy rendkívül népszerű megtakarítási forma, így mind a vállalatoknál, mind pedig a magánszemélyeknél gyakori kérdésként merül fel a biztosítás, azon belül is az életbiztosítás adózása, hiszen jelentős adómegtakarítást jelenthet számukra.
Tartalomjegyzék
- A biztosítások típusai
- Az életbiztosítás adózása – Személyi jövedelem adó
- Az életbiztosítás adózása – Társasági adó
- Az életbiztosítás adózása – Egyéni vállalkozó
- Az életbiztosítás adózása – Számviteli elszámolás
- Az életbiztosítás adózása – Példa: visszavásárlás utáni adókötelezettség meghatározása
A biztosítások azon belül is az életbiztosítások adózása eltérő módon alakul, így igyekszünk ebben a cikkben ezt bemutatni gyakorlati példákkal szemléltetve, főként, mivel május 20-ai bevallásban ezeket szerepeltetni kell a magánszemélyeknek, így érdemes tisztában lenni a szabályokkal.
1. A biztosítások típusai
A biztosítások adózása szempontjából 3 csoportot különíthetünk el:
- a kockázati biztosításokat,
- a megtakarítási, befektetési jellegű biztosításokat, és
- a teljes életre szóló életbiztosításokat.
A személybiztosítások típusai:
- életbiztosítás: Az olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a természetes személy halála, meghatározott életkor vagy időpont elérése vagy más esemény bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, járadék élethosszig tartó vagy meghatározott időszakra történő folyósítására vállal kötelezettséget.
- balesetbiztosítás: Az olyan betegségbiztosítás (vagy egészségbiztosítás), amely alapján a biztosító a biztosított baleset miatt bekövetkező halála, egészségkárosodása vagy rokkantsága esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg vagy járadék fizetésére, valamint a szerződésben meghatározott egyéb szolgáltatásra vállal kötelezettséget.)
- betegségbiztosítás: az olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a biztosított megbetegedése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget, azzal, hogy betegségbiztosítás esetében a biztosító szolgáltatása kiterjedhet a szerződésben meghatározott, biztosítási eseménnyel kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltatások miatt felmerült költségek egészségügyi szolgáltató számára történő megtérítésére is.
Kockázati biztosítás: az olyan személybiztosítás, amely esetében biztosítási esemény bekövetkezése nélkül vagyoni érték kivonására nincs lehetőség (így különösen nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke), azzal, hogy kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is, de nem minősül kockázati biztosításnak az olyan biztosítás – akkor sem, ha a biztosító teljesítését biztosítási esemény váltja ki -, ha az adott biztosítási szerződés vonatkozásában a biztosítási feltételek szerint a biztosító teljesítésének összege nem haladhatja meg az adott biztosítási szerződésre befizetett biztosítási díj és az azzal kapcsolatosan képződő hozam együttes összegét; e rendelkezés alkalmazásában nem minősül vagyoni érték kivonásának az a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli biztosítói teljesítés (így különösen a díjkedvezmény, díjengedmény, díjvisszatérítés), amelyre a díjat fizető személy jogosult, de vagyoni érték kivonásának minősül, ha a személybiztosítás díját más személy – ide nem értve a kifizetőnek nem minősülő magánszemélyt – fizette és a biztosítási esemény bekövetkezése nélküli biztosítói teljesítésre a biztosítás feltételei szerint magánszemély jogosult, ez utóbbi esetben azzal, hogy amennyiben a magánszemély erre a szerződéskötést követően egy későbbi időpontban válik jogosulttá, akkor a biztosítás a teljes tartam alatt nem minősül kockázati biztosításnak. (Az Szja törvény 3. §-ának 91. pontja szerint)
2. Az életbiztosítás adózása – Személyi jövedelem adó
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja törvény) 3. §- ának 89. pontja tartalmazza az adóköteles biztosítási díj fogalmát.
E szerint adóköteles biztosítási díj a magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés alapján más személy által fizetett díj (ide nem értve a magánnyugdíjpénztár által biztosítóintézettől történő járadékvásárlás ellenértékét és a biztosítás 1. számú melléklet szerint adómentes díját) a biztosított magánszemélynél.
Az Szja törvény 1. számú mellékletének 6.9. alpontja alapján adómentes a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás – szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként fizetett – rendszeres díja azzal, hogy rendszeres díjnak minősül az a díj, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege nem haladja meg a biztosítási szerződés alapján az előző évi kötelezően fizetendő díjak együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét.
Azaz az életbiztosítások díja adómentesnek minősül, akkor sem a biztosított magánszemélynek, sem a szerződő gazdasági társaságnak (kifizetőnek) nem keletkezik adófizetési kötelezettsége a fizetett díj után az alábbi szabályok miatt.
Az Art. 178.§ 18. pontja alapján kifizető az a belföldi illetőségű jogi személy, egyéb szervezet, egyéni vállalkozó, amely (aki) adókötelezettség alá eső jövedelmet juttat, függetlenül attól, hogy a juttatást közvetlenül vagy megbízottja (posta, hitelintézet) útján teljesíti…”.
A személyi jövedelemadó mentes biztosítási díj a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. §-ának k) pontja alapján nem képez járulékalapot. Az adómentes biztosítási díj után a magánszemélyt (mint biztosítottat) nem terheli egészségbiztosítási-, munkaerő-piaci járulék- és nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség, illetve a személyi jövedelemadó¬mentes biztosítási díj nem képezi alapját a kifizetőt terhelő szociális hozzájárulási adónak, ezért az adómentes biztosítási díj után szociális hozzájárulási adó-fizetési kötelezettség nem keletkezik.
Az adómentes biztosítási díj az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho törvény) 3. §-ának (1) bekezdése alapján nem képezi a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alapját, ezért a kifizető szerződőt és a biztosított magánszemélyt az adómentes biztosítási díj után százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség nem terheli.
Összefoglalva az adóhatóság álláspontja szerint:
A magánszemély adómentes bevétele
- a kockázati (halál esetére szóló) életbiztosítás,
- a balesetbiztosítás,
- a teljes és végleges munkaképtelenségre szóló betegségbiztosítás díja, valamint
- a kizárólag a díjat fizető kártérítési felelősségi körébe tartozó kockázat elhárítására kötött biztosítás díja.
Adómentes a
- kockázati biztosításnak nem minősülő,
- határozatlan idejű,
- kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás – szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként fizetett – rendszeres díja (díjelőírása).
Rendszeres díjnak az a díj (díjelőírás) minősül az Szja törvény 1. számú mellékletének 6.9. pontja szerint, amelyet a fentiekben leírtunk.
3. Az életbiztosítás adózása – Társasági adó
Vállalkozási tevékenység érdekében elismert költségnek minősül a biztosítás díja, ha a biztosított
- az adózóval munkaviszonyban vagy önkéntes jogviszonyban álló magánszemély,
- az adózó vezető tisztségviselője, személyesen közreműködő tagja, vagy
- az adózónál jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben résztvevő szakképző iskolai tanuló.
(Tao-tv. 3. sz. mell. B) fejezet 8. pont)
„8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli:
… d) az a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg…, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra,”. „3. számú melléklet az 1996. évi LXXXI. törvényhez: A költségek és ráfordítások elszámolhatóságának egyes szabályai
… B) A vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások
A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:
… 3. az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas [Tbj. 4. § f) pont], valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, és az ahhoz kapcsolódó, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés, figyelemmel a … 8. pontban foglaltakra;
… 8. a biztosítás díja, ha a biztosított az adózóval munkaviszonyban vagy önkéntes jogviszonyban álló magánszemély, az adózó vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, vagy az adózónál jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján gyakorlati képzésben résztvevő szakképző iskolai tanuló;”.
4. Az életbiztosítás adózása – Egyéni vállalkozó
Az Szja. tv. 11. sz. mellékletének I. 9. pontja alapján az egyéni vállalkozó költségként elszámolhatja a bevételszerző tevékenységhez kapcsolódó vagyon-, felelősség-, kockázati biztosítás díját.
„11. számú melléklet az 1995. évi CXVII. törvényhez A vállalkozói költségek elszámolásáról
… I. Jellemzően előforduló költségek Költségként elszámolható kiadások különösen a következők: … 5. az olyan biztosítás díja, amelynek biztosítottja az alkalmazott (adóköteles biztosítási díj esetében feltéve, hogy a biztosítói szolgáltatás kedvezményezettje nem az egyéni vállalkozó) továbbá az egyéni vállalkozó által az alkalmazott javára az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba történő munkáltatói hozzájárulás és annak közterhei; …
9. a bevétel, illetve az ehhez szükséges feltételek biztosítása érdekében kifizetett vagyon-, felelősség-, kockázati biztosítás díja”.
… 17. a magánszemélynek nem pénzben juttatott vagyoni értékre fordított kiadás és annak közterhei, a megfizetett cégautó adó, valamint a kamatkedvezmény miatt fizetett személyi jövedelemadó;
5. Az életbiztosítás adózása – Számviteli elszámolás
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Számv tv.) 16. § (3) bekezdésében meghatározott tartalom elsődlegessége a formával szemben alapelvet is érvényesíteni kell, azaz a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, illetve elszámolni.
Költségként csak azt a biztosítási díjat lehet elszámolni, amely a szerződőnél (vállalkozásnál, kifizetőnél) a díjfizetéskor végleges vagyonvesztésnek minősül.
Ha a szerződés mérlegfordulónapja nem esik egybe a biztosítási időszak végével, és a biztosítási díj a tárgyévben felmerült, akkor a tárgyévben felmerült biztosítási díj következő üzleti évet terhelő arányos részét időbelileg el kell határolni [Számv tv. 32. § (1) bekezdés].
Személyi jellegű ráfordításként, az egyéb személyi jellegű költségek illetve a bérjárulékok között számolandó el, ha a szerződésben megnevezett haláleseti kedvezményezett a kifizető szerződőtől és/vagy díjfizetőtől eltérő személy:
„3. § (7) 3. személyi jellegű egyéb kifizetések: azok a természetes személyek részére teljesített kifizetések, elszámolt összegek, amelyeket a kifizető a természetes személy részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján teljesít, és nem tartoznak a bérköltség, illetve a vállalkozási díj fogalmába.”
„79. § (1) Személyi jellegű ráfordítások az alkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt összeg, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeg, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok. „
„79. § (3) A személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a természetes személyek részére nem bérköltségként és nem vállalkozási díjként kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, továbbá az ezen összegek után a vállalkozó által fizetendő (fizetett) személyi jövedelemadó összegét is.” „79. § (4) Bérjárulékok a társadalombiztosítási járulék (nyugdíjbiztosítási, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék), az egészségügyi hozzájárulás, a szakképzési hozzájárulás, továbbá minden olyan adók módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül azok elnevezésétől.”
6. Az életbiztosítás adózása – Példa: visszavásárlás utáni adókötelezettség meghatározása
A kifizető a magánszemély javára teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkező életbiztosítást kötött. A kifizető a szerződőváltásig 200 egység adómentes biztosítási díjat fizetett. A magánszemély a szerződőváltást követően 50 egység biztosítási díjat fizetett a visszavásárlás időpontjáig. A visszavásárlási összeg 250 egység (feltételezzük, hogy nincs hozam és egyéb költség)
Egyéb jövedelem: 250 egység (a biztosító teljesítése) – 50 egység (a magánszemély által fizetett biztosítási díjak összege levonásra kerül) = 200 egység (ezután áll fenn az adófizetési kötelezettsége)
Fontos változás, melyet adótervezési szempontból, mind magánszemély, mind társasági oldalon figyelembe kell venni, hogy 2018. január 1-től megszűnik a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítások adómentessége, és a cégek számára egyes meghatározott juttatások szerint adóterhet jelentenek majd a biztosítás díjai a díj megfizetésekor.
A kifizetőnek adatszolgáltatási kötelezettsége van az adómentesen fizetett életbiztosítási díjak összegéről a kifizető havonta, magánszemélyenkénti bontásban, a biztosító nevét, székhelyét feltüntetve köteles adatot szolgáltatni az Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) részére. (Szja tv. 1. számú melléklet 9.6. alpont szerint)