Az EKÁER 2016 augusztus 1-jétől módosul, ezzel jelentős változást hozva a társaságok életébe, amely a legtöbb esetben tovább növeli az adminisztrációs terheket. Az előző cikkünkbe bemutattuk az EKÁER mentesség szűkítését az alábbiakban pedig az ezen kívül életbe lépő változásokat ismertetjük.
A jogalkotó szándéka: Az EKÁER ellenőrzések során alkalmazott hatósági zár sértetlen állapotban történő megőrzésének kötelezettségét előíró rendelkezés amely nem egy új rendelkezés, csak most lett az adózás rendjéről szóló törvénybe átültetve.
Az elfogadott törvény alapján az állami adó- és vámhatóságnak lehetősége van mulasztási bírsággal sújtani azt a csalárd adózói magatartást, mely arra irányul, hogy hamis adatokkal tett EKÁER bejelentéssel alapot szolgáltassanak áfa visszaigénylésekhez.
A módosítás az állami adó- és vámhatóság által felhelyezett hatósági zár jogtalan eltávolításának jogkövetkezményét szabályozza különös tényállásként nevesítve a hatósági zár jogtalan eltávolítását.
EKÁER 2016 – A változások az adózás rendjéről szóló törvényben
Az Art. 88. §-a a következő (6c) és (6d) bekezdéssel egészül ki:
„(6c) A fuvarozó köteles az állami adó- és vámhatóság által felhelyezett hatósági zárat annak felhelyezésétől az állami adó- és vámhatóság által történő levételéig sértetlen állapotban megőrizni.
(6d) Ha a közúti fuvarozással járó tevékenység során a hatósági zár baleset, vagy egyéb tevékenységi körén kívül álló elháríthatatlan ok miatt megsérült vagy az áru megrongálódott, illetve megsemmisült, a fuvarozó köteles erről az állami adó- és vámhatóságot haladéktalanul értesíteni.”
Az Art. 172. §-a a következő (19b) bekezdéssel egészül ki:
„(19b) Ha az állami adó- és vámhatóság az ellenőrzése során megállapítja, hogy az adózó a 22/E. § (1)-(2) és (4) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét valótlan adattartalommal úgy teljesítette, hogy a bejelentett termék mennyisége meghaladja a ténylegesen fuvarozott termék mennyiségét, akkor az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a bejelentett, de ténylegesen nem fuvarozott áru értékének 40 százalékáig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.”
Az Art. 172. §-a a következő (20h) bekezdéssel egészül ki:
„(20h) Ha a fuvarozó az Art. 88. § (6c) bekezdésében meghatározott kötelezettségeinek nem tesz eleget, az állami adó- és vámhatóság a magánszemély terhére legalább 200 000 Ft, legfeljebb 500 000 Ft, magánszemélynek nem minősülő fuvarozó terhére legalább 500 000 Ft, legfeljebb 1 000 000 Ft mulasztási bírságot szabhat ki.”
Az Art. a következő 173/A. §-sal egészül ki:
„173/A. § (1) Ha az állami adó- és vámhatóság a 172. § (20h) bekezdés alapján mulasztási bírságot szab ki, a fuvarozás eszközét – a romlandó árut és az élő állatot szállító fuvareszközök kivételével – az általa lefolytatott ellenőrzés során a kiszabott bírság, illetve a pénzkövetelés biztosítás megfizetéséig, az erre vonatkozó külön határozat kiadása nélkül visszatarthatja. (2) A jármű nem tartható vissza abban az esetben, ha
a) a bírságfizetésre kötelezett (kötelezettek) székhelye, illetve lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye Magyarország területén van, és a kötelezett rendelkezik az állami adó- és vámhatóság által kiadott adószámmal, illetve adóazonosító jellel, vagy
b) a bírságfizetési kötelezettség teljesítéséért pénzügyi intézmény kezességet, garanciát vállal vagy a kötelezettséget belföldön bejegyzett, adószámmal rendelkező gazdálkodó szervezet átvállalja és ezt a tényt a bírságfizetésre kötelezett az eljárás során hitelt érdemlően igazolja.
(3) Ha a külföldi fuvarozó a 88. § (6b) bekezdésében foglalt előírásokat megszegve az állami adó- és vámhatóság által felhelyezett hatósági zár, állami adó- és vámhatóság által történő levételét megakadályozza, akkor bármely a fuvarozó tulajdonában vagy használatában lévő fuvareszköz tekintetében az állami adó- és vámhatóság a 172. § (20h) bekezdésében és az (1) bekezdésben foglaltakat alkalmazhatja.
(4) E §, valamint a 172. § (20h) bekezdése alkalmazásában külföldi fuvarozó a Magyarország területén termékmozgatást végző
a) belföldön nem letelepedett és egyébként gazdasági (termelő, szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet nem folytató jogi személy és egyéb szervezet,
b) járművet vezető, belföldön lakóhellyel, szokásos tartózkodási hellyel nem rendelkező magánszemély, valamint
c) az a) pont szerinti jogi személy és egyéb szervezet tulajdonában álló termékmozgatást végző jármű belföldi magánszemély vezetője.”
EKÁER 2016 – Hatósági zár, súlyadat változás
A hatósági zár eltávolításának, megrongálásának kérdése ezidáig is egyértelmű volt, hogy tiltott cselekmény – az EKÁER 2016. augusztus 1-jétől életbe lépő módosításával a fuvarozók felelőssége a bejelentési kötelezettség teljesítésével megnőtt -, azonban ez nyilvánvalóan a magyar adóalanyokra vonatkozik, azaz a magyar fuvarozóra és a magyar EKÁER bejelentésre kötelezett adóalany számára. Tekintettel arra, hogy 2016. augusztus 1-jétől a mulasztási bírság kiszabása és a jármű visszatartása külföldi fuvarozókra vonatkozik, így érdekes kérdéseket vet fel ennek a szabálynak a betartatása a külföldi fuvarozók által külön határozat kiadása nélkül, azaz azonnali intézkedésként.
A valótlan adattartalmú bejelentések álláspontom szerint a 10%-os tűréshatáron kívül eső, illetve kimondottan jogosulatlan áfa visszaigénylések visszatartását célozza, azonban ennek a szabálynak a betartása bizonyos termékek szállítása esetén pl.: fa esőzések esetén, sóder stb. nehézkes, illetve nagyon sok társaság azért jelentett nagyobb mennyiséget az EKÁER rendszerbe, mivel a termék pontos mennyiségét nem ismeri, azaz a jogkövető magatartást szeretné sok adózó ezzel erősíteni, hogy magasabb súlyadatot ad meg.
Kapcsolódó bejegyzés: