A bérmunka áfa szempontból történő kezelése hordoz magában némi adókockázatot, de messze nem olyan bonyolult dologról van szó, mint azt sokan hiszik.
A bérmunka meghatározása
Bérmunka esetén mindig van egy Megrendelő (bérmunkáztató) és egy vagy több szolgáltató (bérmunkázó). A gazdasági ügylet lényege, hogy a megrendelő felkéri a bérmunkázót, hogy a megrendelő anyagát, félkész- vagy késztermékét megmunkálja, átalakítsa vagy feldolgozza, vagyis, egy bizonyos szolgáltatást végezzen a megrendelő számára. A megmunkálást követően a termék vagy visszaszállításra kerül a megrendelőhöz, vagy újabb szolgáltatóhoz kerül további átalakításra, vagy közvetlenül a megrendelő vevőjéhez kerül kiszállításra. A hangsúly mindig a termék tulajdonjogán van. Ugyanis bérmunkázás esetén a termék minden esetben végig a megrendelő tulajdonában marad és még átmenetileg sem kerül a bérmunkázó tulajdonába.
Adókockázata
Adókockázat abban az esetben merül fel, ha a megrendelő és a szolgáltató az EU két különböző tagállamának a tagja és közvetlenül a bérmunkázást követően a termék abban a tagállamban kerül értékesítésre, ahol a bérmunkázást végezték. Ugyanis ebben az esetben ez az értékesítés belföldi értékesítésnek minősül – nem pedig közösségi értékesítésnek, mint ahogy azt sokan gondolják -, amelyet az eladó (Megrendelő) belföldi áfa regisztrációs számon keresztül köteles bonyolítani, ellenkező esetben az adott tagállamban áfa hiánya keletkezik.
EKÁER kockázat
Amennyiben mind a megrendelő, mind pedig a szolgáltató belföldi adóalanynak minősül, akkor a belföldi bérmunkázás céljából szállított termék nem EKÁER köteles, hiszen ebben az esetben ez saját árú mozgatásának minősül. Viszont mind az EU-s behozatal, mind pedig az EU-s kivitel egyéb célú behozatalként vagy egyéb célú kivitelként EKÁER bejelentési köteles szállítás. Harmadik országba vagy harmadik országból történő szállítás esetén mind a behozatal mind pedig a kivitel vámköteles tevékenység.