A bérmunka tevékenységre jellemző, hogy szolgáltatás nyújtásként külföldi partner számára nyújtja egy magyar adóalany, vagy egy külföldi adóalany szolgáltatásként nyújtja egy magyar bérgyártató adóalany számára. Lássuk, hogyan alakul a bérmunka adózása és könyvelése.
A bérmunka esetén a termék feletti tulajdonjog a bérmunkáztató (megrendelő) társaságé, míg a bérmunkázó társaság egy szolgáltatást nyújt számára, azaz megmunkálja a munkadarabokat a bérmunkáztató cég igényei szerint.
Bérmunka adózása – Áfa
Hogy a bérmunka adózása helyesen történjen, először is meg kell határoznunk, hogy hol van a szolgáltatás teljesítésének a helye. Az általános forgalmi adóról szóló törvény 37.§ (1) bekezdése szerint adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatás igénybe vevője gazdasági céllal letelepedett, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig az a hely, ahol lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van.
Az Áfa törvény 43.§ (1) bekezdése értelmében a következő, nem adóalany részére nyújtott szolgáltatások esetében a teljesítés helye az a hely, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik:
- terméken – ide nem értve az ingatlant – végzett munka
A termék kivitele, illetve elszállítása már nem feltétele a fentiekben leírt számlázásának, azonban fontos megjegyezni, hogy, ha a bérmunkáztató társaság nem szállítja el a terméket a bérmunkáztatás országából, hanem eladja a belföldi vevőnek áfa regisztrációs kötelezettsége van, hiszen belföldi ügyletet valósít meg. Az áfa regisztrációs kötelezettsége a külföldi adóalanynak egyben azt is jelentheti, hogy EKÁER kötelezettsége keletkezik. Az áfa regisztrációról, illetve az áfa regisztrációra irányuló adóhatósági ellenőrzésekről ezekre a linkekre kattintva tudhat meg többet.
Korábbi, ide vonatkozó bejegyzésünk: Áfa regisztráció
Bérmunka könyvelése
A készletek között kell nyilvántartásba venni:
- Befejezetlen termelésként állományba vett mérleg-fordulónapig teljesített, de ki nem számlázott szolgáltatások
- Az értékesítendő termékek előállítása vagy szolgáltatások nyújtása során felhasználandó anyagok
- Értékesítési célra beszerzett, de átmenetileg használatba vett eszközök (bemutató termékminták, szerszámok, stb.)
- Az anyagi eszközök használatbavételükig, amelyek a vállalkozás tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják
- A használat, a rendeltetés tartós megváltozása vagy feleslegessé válás miatt átsorolt (átminősített) tárgyi eszközök
- Nem lehet a készletek között kimutatni a javításra, a bérmunkára, a bizományba átvett készleteket
Az átvett készletekről külön analitikus nyilvántartást érdemes vezetni, illetve a bérmunka szolgáltatást pedig szolgáltatás árbevételeként kell könyvelni a vevői tartozással szemben.
Bérmunka – EKÁER
Az EKÁER rendelet 3.§ (1) bekezdés a) és b) pontja értelmében a súlyra és értékhatárra vonatkozó feltételek teljesítése esetén EKÁER köteles az Európai Unió más tagállamából belföldre induló egyéb célú behozatal, illetve belföldről az Európai Unió más tagállamába irányuló egyéb célú kivitel. A Rendelet értelmében a bérmunkára másik tagállamból behozott termék, majd ugyanazon tagállamba belföldről kivitt feldolgozott termék, figyelemmel a Rendelet 2.§ 12. és 13. pontjára egyéb célú behozatalnak és kivitelnek számít. A Rendelet 7.§-a határozza meg, hogy mely adatokat szükséges az EKÁER szám igényléséhez bejelenteni. A Rendelet 7.§ (1) bekezdés i) pontja értelmében a fuvarozott termék értékére vonatkozó adatot csak kockázatos termék esetében kell megadni. Amennyiben kockázatos termék egyéb célú közúti fuvarozáshoz kapcsolódik, úgy a termék adó nélküli beszerzési árát vagy az ahhoz hasonló termék adó nélküli beszerzési árát, ilyen ár hiányában pedig az adó nélküli előállítási értékét kell megadni. Ezen üzleti adatok megadása a bérmunkáztató társaság érdeke – habár a szankció nem őt érinti közvetlenül – mivel ez a termelés fennakadását okozhatja, illetve az üzleti érdekeit is sérti. (NGM állásfoglalás)