Videó – A transzferárazás és az üzleti év zárásának kapcsolata
Jogi háttér
A társasági adó törvény 26.§ (10) bekezdése értelmében az adóelőleget az adóévi várható fizetendő adó összegére az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig ki kell egészíteni (fel kell tölteni). Ha az üzleti év megegyezik a naptári évvel, akkor a feltöltési kötelezettséget december 20-áig kell teljesíteni, 2015-ben december 21-én. Nem kell ezt a rendelkezést alkalmaznia az adózónak, ha az adóévet megelőző adóévben az éves szinten számított árbevétele nem haladja meg a 100 millió forintot. Azon adózók, akik év közben alakultak, a 100 millió Ft időben arányosan kell megnézni.
A társasági adóról szóló törvény kimondja, hogy amennyiben a kapcsolt vállalkozások egymás közötti szerződésükben, megállapodásukban (általános forgalmi adó nélkül számítva) magasabb vagy alacsonyabb ellenértéket alkalmaznak annál, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének (a továbbiakban: szokásos piaci ár), a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték alapján számított különbözetnek megfelelő összeggel az adózó – az e törvényben előírt más, az adózás előtti eredményt növelő vagy csökkentő jogcímektől függetlenül – adózás előtti eredményét növeli (kivéve, ha vele magánszemély nem egyéni vállalkozóként kötött szerződést), ha az alkalmazott ellenérték következtében adózás előtti eredménye kisebb, mint a szokásos piaci ár mellett lett volna.
Azaz a december 21-én esedékes társasági adó feltöltésnél a transzferárak miatti eltérést figyelembe kell venni, főként az adóalap növelő tételt, azaz érdemes előre tervezni, hiszen május 31-én mikorra a végleges transzferár dokumentációt kell elkészíteni már a végleges adatokkal állunk szemben.
Konkrét jogeset:
A transzferárazás és az üzleti év zárásának kapcsolata a következő példán keresztül szemléltethető.
Adott ügyfélnek nem változtak 2013-ról 2014-re a transzferárai a termék gyártásával kapcsolatban, egyetlen egy dolog történt 2014-ben egy üzletágat eladtak, ami nem volt túl nyereséges, azonban az árrése megjelent a társaság 2013. adóévi eredményben, így a társaság 2013-ban minimális nyereséget termelt. Ennek következményeként 2014-ben a társaság transzferárai ugyan nem változtak, de az árrés tömege a kieső üzletág miatt már nem fedezték a társaság költségeit, így a társaság veszteséges lett, amit természetesen nem vettek figyelembe a társasági adó feltöltésénél, hogy a transzferárai így már nem minősülnek piacinak, hiába nem változtak, így adófeltöltési kötelezettséget nem teljesítettek, de az adóalap növelő tétel miatt kellett volna.
A mulasztási bírság mértéke a befizetett adóelőleg és az adó 90 százalékának a különbözete után 20 százalékig terjed. A bírság összegének nincs felső határa, csak maximalizálva van a bírságalap 20 százalékában.
Ezt az adóhivatal a május 31-én beadásra kerülő társasági adóbevalláshoz viszonyítja, viszont ezt az eredeti bevalláshoz viszonyítja, nem az önellenőrzött bevalláshoz.
A NAV minden esetben kiszabja a bírságot, ha a 10 százalékos megengedett hibahatáron felüli meg nem fizetett adóösszeg van és akkor is amennyiben a feltöltéshez kapcsolódó adóbevallási kötelezettségét nem teljesíti az adózó.