A szerzői jogdíj jellemzően előadók, művészek, írók, könyvírók esetén bír kiemelt jelentőséggel, egyfajta passzív jövedelemformának is tekintik sokan, hiszen például egy könyv kiadásáért is jár jogdíj a könyvírónak, valamint a könyv értékesítési számai alapján is. De hogyan történhet a szerzői jogdíj adózása? Ebben a cikkben összefoglaltuk a szerzői művel kapcsolatban kapott jogdíj fontosabb adózási kérdéseit, illetve a rendelkezésre álló megoldási lehetőségeket is.
1. Szerzői jogdíj adózása magánszemélyként
A személyi jövedelemadó szerint a megbízási-, felhasználási szerződés szerint fizetett szerzői jogdíj önálló tevékenységből szerzett bevételnek minősül, amellyel szemben költséget lehet elszámolni. A jogutódok (örökösök) esetében egyéb jövedelem keletkezik.
Nagyon fontos megjegyezni a jogutódok esetén, hogy az egyéb jövedelem kategóriában nincs lehetőség a 10% költségátalány alkalmazására, viszont a jog megszerzésére fordított igazolt költségek levonhatók.
Önálló tevékenység esetén választható a 10%-s költségátalány – nyilvántartás nélkül, ez esetben a jövedelem, azaz az adó alapja, a bevétel 90%-a. 10%-nál magasabb költség elszámolása esetén a magánszemélynek tételes nyilvántartással alátámasztott költségelszámolást kell vezetni, illetve a névre szóló számlákat meg is kell őrizni.
38250 Ft jövedelem összegéig 15% személyi jövedelem adót és 27% szociális hozzájárulási adót kell fizetni, 38250 Ft felett 15% személyi jövedelem adót, 10% nyugdíjjárulékot és 7% egészségbiztosítási járulékot kell levonni, 27% szociális hozzájárulási adót és 1,5% szakképzési hozzájárulást kell fizetni a jogdíjat fizetőnek. (személyes munkavégzési rész)
A jövedelemből 15% személyi jövedelemadó előleget kell fizetni, amelyből a kifizető (Kiadó jellemzően, társaság, aki fizeti a jogdíjat) köteles adóelőleget vonni, így a magánszemélynek nyilatkoznia kell a költségelszámolásáról.
1.1. Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás
A szerzői jogdíjas ügyletek esetében a magánszemélyek nyilatkozhatnak úgy is, hogy adófizetési kötelezettségüket az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény (továbbiakban EKHO tv.) szabályainak alkalmazásával teljesítik. Ebben az esetben a Kifizető (Kiadó, jogdíjat fizető társaság) 20% EKHO fizetésére kötelezett. A magánszemély bevételéből 15% ekho-t, nyugdíjas magánszemély esetében 11,1% ekho-t kell levonni.
1.2. Szerzők társadalombiztosítása, járulékfizetési kötelezettsége
A felhasználási szerződés szerinti szerzői díj 2 részre bontható:
- személyes munkavégzési rész (első pontban lévő szabályok szerint adózik)
- vagyoni jog átadási rész (pl. kész mű átadása, örökösök, második hasznosítás esetén)
A százalékos megoszlási arány egyedileg kerül meghatározásra az egyes szerződések megkötésekor.
A vagyoni jog átadási rész (nincs személyes munkavégzés) a társadalombiztosítási törvény szerint nem járulék köteles, nem jön létre biztosítotti jogviszony, viszont a kifizető (Kiadó, jogdíjat fizető belföldi társaság) 27 % egészségügyi hozzájárulás (EHO) fizetésre kötelezett (a 15% személyi jövedelem adón felül).
1.3. Az adószámos magánszemélyek adózása és járulékfizetési kötelezettsége
A szellemi, művészeti (szerzői jogvédelem alá tartozó) tevékenységet folytatók eseti megbízásokon alapuló jövedelemszerzési tevékenysége úgynevezett „adószámos” magánszemélyként is végezhető. Az adószámos magánszemélynek (nem vállalkozó és magánszemély sem) az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint keletkezik adókötelezettsége, azaz a kifizetendő számlázott díjból a jogdíjat fizető társaság a személyes munkavégzéssel kapcsolatban leírt adókat és járulékokat levonva fizeti ki a magánszemély számára.
1.4. Szerzői jogdíj adózása vállalkozóval kötött megbízási-, felhasználási szerződés alapján (számla alapján történő kifizetés)
Felhasználói szerződés egyéni vállalkozóval és társas vállalkozással is köthető. Ebben az esetben a jogdíjat fizető a számla összegét utalja át a jogdíjat számlázó társaság bankszámlájára.