A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében:
Külföldi magánszemélynek kifizetett osztalék adózása esetén az elsődleges jogforrásnak kell tekinteni a magánszemély adóügyi illetősége szerinti állammal kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt.
Először a magánszemély adóügyi illetőségét kell meghatározni az alábbiak szerint:
- állandó lakóhely
- létérdek központja – életvitel központja
- szokásos tartózkodási hely
- állampolgárság
- egyeztetnek a szerződő tagállamok hatóságai
A magyar törvények szerint
Ezzel szemben a magyar szabályok szerint az adóügyi illetőség az alábbiak szerint határozható meg:
- a magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára – azaz kettős állampolgár -, és belföldön nem rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel;
- az a természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és a három hónapot meghaladó tartózkodáshoz való jogát az adott naptári évben – a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – legalább 183 napig Magyarország területén gyakorolja;
- a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó letelepedett jogállású, illetve hontalan személy;
- továbbá az előbbi pontban nem említett természetes személy, akinek
- kizárólag belföldön van állandó lakóhelye;
- létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel;
- szokásos tartózkodási helye belföldön található, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel, és létérdekei központja sem állapítható meg; azzal, hogy a létérdekek központja az az állam, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok fűzik.
Összevetés
Miután az adóügyi illetőségét meghatároztuk a magánszemélynek és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményben ellenőriztük az osztalék jövedelem adózásának szabályait meg kell néznünk az adózás rendjéről szóló törvény szabályait.
Az adózás rendjéről szóló törvény 4. számú melléklete szerint a külföldi illetőségű magánszemély adóköteles bevétele után a kifizető társaság a kifizetett összegből az adót megállapítja, levonja és a kifizetést követő hó 12-éig fizeti meg. A kifizető társaság állapítja meg, vallja be és fizeti meg a külföldi illetőségű magánszemélyt terhelő adót, ha a kifizetés, juttatás nem pénzben történt. Ilyenkor a kifizető társaság a megfizetett adót könyveiben a külföldi személlyel szembeni követelésként mutatja ki.
A nemzetközi egyezmény szerinti adót – forrásadót (5-15% az egyezmény szerint, beszámításra kerülhet az illetőség országában) – vonja le a kifizető társaság, ha a kifizetés időpontjáig a külföldi illetőségű magánszemély, illetőleg a képviseletében eljáró személy a szükséges igazolásokat (illetőségigazolás) és nyilatkozatokat (haszonhúzói nyilatkozat) csatolja.
Az osztalékjövedelemben részesülő külföldi illetőségű magánszemély esetén a kifizető a kifizetést, illetőleg az adatszolgáltatást adóazonosító jel hiányában is teljesítheti, túlvont adó pedig visszaigényelhető.
Videó – Külföldi magánszemélyeknek fizetett osztalék adózása
Kapcsolódó bejegyzés