+36 70 371 6907 | +36 30 635 5022 info@tilea.hu
English language
Nemzetközi adótanácsadás - Nemzetközi könyvelés - Nemzetközi bérszámfejtés - Transzferár dokumentáció

A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény értelmében:

Külföldi magánszemélynek kifizetett osztalék adózása esetén az elsődleges jogforrásnak kell tekinteni a magánszemély adóügyi illetősége szerinti állammal kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt.

Először a magánszemély adóügyi illetőségét kell meghatározni az alábbiak szerint:

  1. állandó lakóhely
  2. létérdek központja – életvitel központja
  3. szokásos tartózkodási hely
  4. állampolgárság
  5. egyeztetnek a szerződő tagállamok hatóságai

A magyar törvények szerint

Ezzel szemben a magyar szabályok szerint az adóügyi illetőség az alábbiak szerint határozható meg:

  1. a magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára – azaz kettős állampolgár -, és belföldön nem rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel;
  2. az a természetes személy, aki a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és a három hónapot meghaladó tartózkodáshoz való jogát az adott naptári évben – a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – legalább 183 napig Magyarország területén gyakorolja;
  3. a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó letelepedett jogállású, illetve hontalan személy;
  4. továbbá az előbbi pontban nem említett természetes személy, akinek
  • kizárólag belföldön van állandó lakóhelye;
  • létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel;
  • szokásos tartózkodási helye belföldön található, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön rendelkezik állandó lakóhellyel, és létérdekei központja sem állapítható meg; azzal, hogy a létérdekek központja az az állam, amelyhez a magánszemélyt a legszorosabb személyes, családi és gazdasági kapcsolatok fűzik.

Összevetés

Osztalék adózásaMiután az adóügyi illetőségét meghatároztuk a magánszemélynek és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményben ellenőriztük az osztalék jövedelem adózásának szabályait meg kell néznünk az adózás rendjéről szóló törvény szabályait.

Az adózás rendjéről szóló törvény 4. számú melléklete szerint a külföldi illetőségű magánszemély adóköteles bevétele után a kifizető társaság a kifizetett összegből az adót megállapítja, levonja és a kifizetést követő hó 12-éig fizeti meg. A kifizető társaság állapítja meg, vallja be és fizeti meg a külföldi illetőségű magánszemélyt terhelő adót, ha a kifizetés, juttatás nem pénzben történt. Ilyenkor a kifizető társaság a megfizetett adót könyveiben a külföldi személlyel szembeni követelésként mutatja ki.

A nemzetközi egyezmény szerinti adót – forrásadót (5-15% az egyezmény szerint, beszámításra kerülhet az illetőség országában) – vonja le a kifizető társaság, ha a kifizetés időpontjáig a külföldi illetőségű magánszemély, illetőleg a képviseletében eljáró személy a szükséges igazolásokat (illetőségigazolás) és nyilatkozatokat (haszonhúzói nyilatkozat) csatolja.

Az osztalékjövedelemben részesülő külföldi illetőségű magánszemély esetén a kifizető a kifizetést, illetőleg az adatszolgáltatást adóazonosító jel hiányában is teljesítheti, túlvont adó pedig visszaigényelhető.

Videó – Külföldi magánszemélyeknek fizetett osztalék adózása

Kapcsolódó bejegyzés

Osztalék könyvelése